Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

ADALÉKOK A TÖRÖK NYELVTANHOZ. 419 -ginéi, -yyncy alakban van meg (kaz. bulyynéy 'a léteiig', kiig?nc? c

az eljövésig'

BÁLINT, Nyt. 54; karac. men kelginci c

bis ich komme' KSz. X. 234, balk. men kelginci ua. KSz. XV, 196), tehát BANG magyarázatának ebben a módosított formában: oszm. -inge ~ -yngcK-ginée ~ -yynca semmi sem áll az útjában. Az sequativus ragjának -ga -fie mellett az oszmanliban is előfordul -$y ~§i és -§ak -$eh változata is. Az előbbi a -gylajyn -jilejin ragbokorban (1. fentebb és vö. az idézett kaz. -ginéi, -fynéy gerundium limitativum képzőt), az utóbbi egyebek közt az -ygak -igék gerundium képzőben, a melynek első eleme nyilván az -i -y igenévképző. Valószínűleg ugyanígy kell az angak cnur, bloss' határozószót is elemeznünk

(o-, ol- és -$ak aequ. rag), a melynek második -f}

ak

részét BÜDENZ NyK. X. 95 a éak czeit, mass' szóval azonosította. A harmadik ritkább rag, a mely megérdemelné, hogy a szóragozás fejezetében megemlíttessék, a directivus ragja. Eredeti alakja a köktürkben -yaru -gerü, az oszmanliban a palatális explosiva vokalizálódásával -ary -eri a következő határozószókban (a melyek önállósulva névszói használatban is előfordulnak): iéeri "durch—dinéin; innerer teil' == ujg. kun iékari 'hinein' < ié "innerer teil'; ileri c

nach vorn, vorderteil' = orkh. ilgarü 'nach vorn'; dymry 'durch— hinaus' = alt. kaz. tyskary ua. < tys 'aussenseite'; jokary c

das obere' = orkh. ujg.

joyaru 'aufwárts'. A -farú -gárü rag második eleme magára is előfordul lativusi értelemben: orkh. ábrü ~á la maisén' SUS. Tóim. V. 179. Valószínűleg ez a rag van az oszm. gerü, geri chinterer teil' szóban is, vö. orkh. ujg. karü c

zurück (vö. még

PRÖHLE, KSz. XV. 183 is). Szóképzés. A 62. §-ban NÉMETH maga kiemeli, hogy a főnév és melléknév a törökben nem különül el annyira, mint pl. a németben, s hogy a főnevek gyakran előfordulnak melléknévi értelemben és viszont. Mindamellett a főnévképzőket elválasztja a melléknévképzőktől s mindkettőt külön tárgyalja. Megengedem, hogy ennek a beosztásnak gyakorlati szempontból sok előnye van, de van hátránya is. A -J deverbalis főnévképzőre felhozott két példa közül az egyik melléknév: korkung 'fürchterlich'; viszont a denom. melléknévképzök közé sorolt -si, -sy képzőre felhozott mindkét példa főnév : abdalsy 'dummkopf,