Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407
418 GOMBOCZ ZOLTÁN. • (alt. tel. csag. ucun, leb. sor ugari), s így az uc, ug szóval való kapcsolatának mi sem áll útjában. BROCKELMANN, úgy látom, semasiologiai okokból is valószínűtlennek tartja, hogy ücün az cende 5 jelentésű uc instrumentálisa volna. Pedig nemcsak a magy. végett, ném. des endes kifejezésekre hivatkozhatott volna, hanem magára a törökségre is. Az oszmanliban ugyanis az ug (üc) szónak nemcsak az instrumentálisa, hanem személyragos ablativusa is előfordul mint névutó, az icün-éhez nagyon közelálló jelentéssel: tama ugundan belaja düsmek c tomber dans le malheur par avidité' BARB. DE MEYN., hasad ugundan c aus neid' BADLOFF, Wb. I, 1734. Ezzel a nagyobbrészt BROCKELMANN ellen irányuló pár megjegyzéssel csak annyit akartam bizonyítani, hogy a casus instrumentális története szintén a tudományos török nyelvtan megírandó fejezetei közé tartozik. Az instrumentális mellett meglehetősen nagy szerepe van még az oszmanliban az aequativus (vagy BADLOFF kevésbbé szerencsés terminusa szerint: quantitativus) ragjának is, a melyet a török nyelvtanok (NÉMETHé is) «adverbialsuffix» néven tárgyalnak. Eredeti alakja -ca, -ce (vö. pl. köktürk subca c comme de l'eau 5 , otca 'comme du feu' THOMSEN, SUS. Tóim. V. 34), s az oszmanliban nemcsak az ilyen kifejezésekben szerepel: tatlyga csüss\ benge f nach meiner ansicht', adamga f menschlictr (91. §), gibice (97. §), hanem több gerundialis kifejezésben is. A gittikce c je mehr er gegangen ist5 szerkezetet NÉMETH is említi; de nyilván az aequativus ragja van a 91. lapon említett sevínge 'so lange ich liebe', kojúnga gerundiumok végén is. Az aequativus ragját megelőző -in stb. képzőről BROCKELMANN többször idézett értekezésében ezt olvassuk : «Der gleiche einwand ist... auch gegen die vermutung von BANG SBBA. 1915 : 634 zu erheben, das gerundium des osm. auf -inga, neg. -maingá sei durch schwund eines y aus -yanca wie xjsül£>«j* so lange es dauert5 Bab^üzi 15, 18 entstanden. Bei dieser annahme bietet der vokalwechsel a > i eine weitere schwierigkeit . . . am einfachsten wird man -inga auf das suffix -in zurückführen, das zur bildung von participien und verbalabstracta diente, in den neueren dialekten freilich nicht mehr lebendig ist». BEOCKELMANN kifogásaival Szemben egyszerűen utalok az északi török dialektusokra, amelyekben az oszm. -inga- gerundium limitativum megfelelője
