Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

42 KEKTBSZ MANÓ. szolgájának szakács és kenyérsütő Simonnak fia (Lev. Tár II. 16, 1551-ből). Itt még természetesen a szakács és kenyérsütő nem lehet vezetéknév. — Szakach Bálintot haza bocsáttam hozzád, hogy legyen mégis, édes szivem, ki kedved szerint főzzön (Thurzó, Lev. I. 79, a XVI. sz. végéről). A mondat értelméből világos, hogy itt Bálint szakácsról van szó. Külömben is ebben a korban a magyar urak és asszonyok szolgáikat leveleikben csak keresztnevükön emlegetik. Az már aztán valószínű, hogy a szakács Bálint fiának a Szakács már valóságos vezetéknevévé lett, a mint a dunántúli nép ma is Fekete János kovácsnak Pista nevű fiát Kovács Pistának, a falusi mester Anna lányát Mester Annának hívja.*) A mesterséget jelentő magyar vezetéknevek kialakulásához hadd idézzek még néhány érdekes nyelvtörténeti adatot: Annak a rossz bécsi szabó Gergelnek attam volt pénzt valami posztóra és tafotára (Tört. Tár Új f. I. 52, 1630-ból); avagy az patikárius Jacabné patikáját, avagy penig az másikat adják oda neki (MJE. II2. 176); towabba annak eletteys Irtham wolth Kgnek az paysgyartho elek feleól, hogy az mynemy payfokath chi/nalth az ew felseghe Vajdayanak az Izdenchy Mátyásnak, hogy az Payfok nem arra walok, hogy afféle ^olgalathra jok wolnanak (EMNy. III. 70); emlych meg az wramnak, hogy az Kochis Jannos jo tuna az solomokhoz, mertt az Kawuassy Chrystoff madár asz{a)nal, az madarász Ferencznal walla es chak a felyel bannt (Lev. Tár I. 2). — SzÁDECzirmek a czéhek történetéről szóló müvében többször találkozunk olyan mesteremberek nevével, a kiknek ugyanaz a foglalkozása és a vezetékneve; pl. Gywlay Ewtves Ferencz, Athynay Ewtves Marton nagyváradi ötvösök (1563-ban). A magyar-német czéhek okmányaiban figyelemre méltók a magyar vezetéknév helye szempontjából az ilyen esetek: "wir Ambrosius Oasner, Nyilas István, Laurentius Boart, Olajos Zabo János Tzechmeister der löbl. Schneider Czeh (SZÁDECZKY, Czéhek II. 130). Arra nézve, hogy az egyéb eredetű magyar vezetéknév is a régi nyelvben a keresztnévnek egyéb jelzővel egyenlő értékű *) Vö. MNy. V. 81.