Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek 161

242 '• BÉKE ÖDÖN. megmerevedih észt: senna ttivike tarreta 'dórt erstarrte ich táubchen' WIED. EGr. 345. vogul: E. elém-^qlés jol-pöséli, la'ilaya, katdyd tü-pösei' (= kartei) c

ha az ember meghal, keze-lába megmered

5

MŰNK. VogNGy. IV. 423 | K. krölem nout tq,u karti

'a holttest (hús) megmerevedik5

VogNyjár. 200. B) Az ablativusi szerkezetek.*) Az ablativusi szerkezetek, bár nem oly változatosak, mint* a lativusiak, mégis elég nagy számmal vannak. Négy főcsoportra lehet őket osztani. Az elsőbe a következő igék tartoznak: szerez, kerít; vesz, vásárol; választ, kiszemel; eljegyez; akar; kap; lop; szed, gyűjt; fog, halász, horgász; vág, nyes, szakít, tép, tör; kidönt, földönt; agyonüt, megöl; lő, czéloz; koptat, rothad, korhad, ég, éget; olvaszt; eszik, iszik, itat. Ezek mellett az ablativus kétségkívül azt fejezi ki, hogy a cselekvéssel együtt jár az illető tárgynak a cselekvés helyéről való eltávolítása. A második csoport már kevesebb igét foglal magában: keres, talál, találkozik, akad. Ezekben is benn van már az elvivés fogalma. A harmadik csoport igéi a következők: észrevesz, megismer, megtud, tanul, olvas; lát, néz, látszik, süt, ragyog, fénylik, megvillan, hall, hallgat, hallatszik. Végre a negyediké: beszél, kiált, énekel, kér, kérdez, mennydörög; szúr, döf, rúg, üt, harczol. E két utolsó igecsoport mellett az ablativus azt a helyet jelöli, a hol az ige alanya van, mikor a cselekvés történik, s a cselekvés ezen a helyen kívül álló tárgyat érint. *) Irodalom : BUDENZ : Finn nyelvtan3

107;

SETALA : Suom. kiél. lauseoppi3

61; Suomi II. j. XVI. 57; CANNELIN: Suomi III. j. II. 86; KANNISTO: Suomi III. j. XX. 128; SJÖGEÉN : Liv. Gramm. 259; WIED. EhstGr. 342; MISTELI: Zeitschr. für Völkerpsyeh. u. Sprachw. XVI. 441; FOKOS: NyK. XXXVI. 239; SIMONYI: MHat. I. 32.