Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Egy állítólagos mongol-török hangtörvény 69

EGY ÁLLÍTÓLAGOS TÖRÖK-MONGOL HANGTÖRVÉNY. 73 'édes' = mong. taci-ja- (< tati-ga-) 'élvezni', mong. taci-jaygui 'kéj, élvezet'. Nem egyeztethető tehát a kaim. sed- 'gondolni, szándékozni', másodlagos mong. sed-ki-, kaim. setki- id., sedkil kaim. setkl 'hajlam, kedv, szeretet, érzés' szókkal. 9. oszm. diri 'eleven' < *tiri-g, ótör. tiril- 'élni'; a szót talán a mong. cirdeji- 'buzgón, szorgalmasan dolgozni, állandóan mozgásban lenni' szóval lehetne egyeztetni. A mong. seri-, sere­'ebren lenni' = tör. sáz-, sar- (1. Verbstammbildungslehre 16). 10. oszm. dös 'mell', köztör. tői id., talán mong. dől, kh. Dijlla 'ebener absatz auf dem bergabhange', kh. DÜllar- '(beim bersten oder biegen) einen absatz bilden', mong. dölügen, kh. Döl» 'hegyoldal'. A mong. segü'gi 'keresztcsont', segü'l 'farkcsont, vég', kaim. sudzi, sül és mong. cege^i 'mell' (? < ^ciye'gi vö.. tung. tiyán 'mell', mandzsu tuygen id., jak. tyya 'tüdő'), kh ts'eDÉi, kaim. tsédÉ} és mong. cegedeg, ts'egdDdG 'kurzer, warmer wams' nem egyeztethető a tör. íós-sel. É szerint a d ~ s megfelelés mindé bizonyítékai elfogad­hatatlanok. Később még a következő két egyeztetést közölte NÉMETH a Zeitschrift der Deutschen Morgenlándischen Gesell­schaft LXVI. k. 4. füzetében: 1. tör. tary- (= mong. tari-) 'vetni', mong. sar-niru 'szétszóródni' (bizonyára a nomen futuri sami-qu akar lenni), ehhez még kh. saralügi 'hosszúhajú, hosszú­ágú, stb.', sarbaji- (1. a mong. és tör. szótárakat) és 2. tör. talqy- 'tilolni' (= mong. talki- id., talki 'tiló'), mong. sigal-qu (kh. föl-, satsf-, vö. mong. siga-, kh. burj. kaim. sá- 'be­nyomni, beleszorítani', mong. sigu-, kh. sugv 'bemenni' = oszm. syr-, kaz. syi- 'beleilleni'). Tehát ezek a bizonyítékok sem job­bak. Ha még ezenkívül is volnának NÉMETHnek egyeztetései, mégsem fog neki soha sikerülni — a mennyire a töröknek és a mongolnak a hangtanát én ismerem — az oszm. t ~ mong. c és oszm. d ~ mong. s megfelelést bebizonyítani. A köztörök t, oszm. d, t problémája azért nem megfejt­hetetlen. Régi sandhi-jelenséggel van itt részben dolgunk, mert ((kezdetben volt a mondat, nem a szó». Csaknem az összes török dialektusokban megtaláljuk ugyanezt az átmenetet vagy váltakozást k ~ y (k ~ g)f t ~ d, az északi dialektusokban: p ~>b (w), s «»•» z is, stb. Vö. kumük ber maya oq, oq per maya, ber og maya 'add ide a nyilat', immas 'váll' < in-bas, in <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom