Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Paasonen Henrik: A magyar nyelv régi török jövevényszavai 36

A MAGYAR NYELV RÉGI TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAI. 53 id. Ellenben: oszm. unut- ~ kaz. onot-, bask. önót-; oszm. kulák ~ kaz. kolak, bask. kólák». Figyelmen kivül hagyva a baskirt, a melyet saját fülemmel nem hallottam, megjegyzem, hogy a kazán-tatár u, a mely a köztörök o-nak felel meg, pl. urman és urta, tiszta u hang, nem pedig zárt p-féle hang, a mint a szerző állítja, míg ellenben a köztörök u-t képviselő tatár o (pl. enet-, kólák) csakugyan zártabb o-hang, illetőleg, mint már Csuvas szójegyzékem előszavában (IV. 1.) megjegyeztem, nagyon rövid (redukált) zárt, hanyag ajakműködéssel képzett o-hang. a melyet BÁLINT csak o-val, de EADLOFF pontosabban e-val jelez; én magam, mint a megfelelő csuvas hang jelölésére is, az © jelt használom.*) Mikor az ismertetett munka idézett helyét először olvastam, hajlandó voltam sajtó- ül. tollhibára gondolni, de teljesen párhuzamos, tehát szintén téves a szerző megjegyzése a megfelelő palatális magánhangzókról is a 156. lapon (28. §.): «A volgai dialektusokban és a baskírban az eredeti *ö hang ü (o: p)-vé, míg az eredeti *ü hang o-vé változott (1. EADLOFF, Phon. 112 §., BÁLINT, Kaz. tat. nyelvtan, s. 11—2).» A mi a volgai dialektusokat v. pontosabban a kazáni tatárt illeti, mert egy misári területeken a hangviszonyok másfélék, így kellene lenni: «az eredeti *ö hang ii-yé, míg az eredeti *ü hang ö-vé (<?) változott.» A mi az említett török labiális magánhangzók csuvas meg*) Mint az idézett helyen már megjegyeztem, ASMARIN magyarázata (Materialy, 8, 12), hogy az ül. tatár-csuvas o-hang «rövid, nyilt o», valamint a megfelelő ó-hang is «rövid nyilt •ö» volna, nem helyes; ellenkezőleg, nagyon is zárt. Innen érthető, hogy ZOLOTNICZKIJ e csuvas és kazáni tatár hangokat csuvas szótárában #-val és ij-vel jelzi. EADLOFF szerint is (Phon. XII—XIII.) a szóban forgó (kaz.) o-hang: ö ós palatális párja e «sind Vokale, die mit schlaffen lippenarticulation und unvollkommener zungenstellung gesprochen werdenw ; a 116. §.-ból következtetve, úgy látszik, szerinte a kazáni tatár e és ö-féle hang a csuvasban csak az első szótagon túl fordul elő, a mi persze tévedés. — Vö. még MUNKÁCSI, NyK. XXI, 4; szerinte a kérdéses csuvas o-hang (jelölése szerint p) «hangszín tekintetében a magyar o és u közt álló hang, kbl. a hosszú o-nak megfelelő rövidje; az 5. lapon: «EEGULYnál is találunk egy nem tiszta o-nak hangzó w-jegyet.