Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Beke Ödön: A finnugor szóösszetételhez 345
356 BEKÉ ÖDÖN. luud-kondid 'knochen' (tkp. r knochen + gebeine') AHRENS, Gramm, der ehstnischen sprache revalschen dialektes2 I. 136. lü liha 'körper (tkp. f knochen + fleisch') WIED. Gramm, der ehstnischen sprache 315. söl leib 'nahrung' (tkp. 'salz -f- brot') uo.*) 9. Lapp. S. (HALÁSZ) ahce-ieiíi e 'szülék' (áhce atya', iente 'anya') Svéd-lapp nyelv IV. 15. S. (WIKLUND) id'd'a-peive 'nacht und tag'.**) *) Vö. finn: suolaleipa (AHLQV. Suom. kiél. rak. I. 72) || mordvin: E. (PAAS.) ksi sal jarcak, da pravda kortak.' 'iss salz und brot, und rede die wahrheit!' SUS. Aik. XII. 75 | kéi sal pnti 'die brot-salz vorlegt" IX. 226 j ksit salt ie{ putan 'ich lege dir brot und salz vor' XII. 5 || cseremisz: kCar. (POKKKA) iiana küsa kindd-éin$al£§ deris kinőd-türflan suas ok li 'von dem auf einmal gebackenen brote (und salze) ist es nicht möglich reich an brot zu werden' SUS. Aik. XIII. d. 135 | nemnan kocsas jüsas kindd-sin$alz§ küftar jümalan édUn koóes 'die speisen und getránke, die wir geniessen sollen, bleiben unter der diele verborgen' uo. d. 143 || zűrjén: (LYTKIN) úanön solö'n mödödé! 'versieh mich mit brot und salz!5 SUS. Aik. X. 61. **) A török-tatár nyelvekben sem példátlanok az ilyen összetételek; pl. kara csaj (PEÖHLE): at'á-ana 'eltern' (ata 'vater', and 'mutter' || k az án i tatár (BÁLINT): aya-ene 'fitestvérek' (aya 'bátya', ene 'öcs') j katin kiz v. kiz katin 'nőnem, nők' {katin 'asszony, feleség', kiz 'leány') | kéjem salim 'mindenféle öltöny' (tkp. 'felöltő-levető') | kasik ajak 'mindenféle evőeszköz' (kasik 'kanál', ajak 'csésze') || c su vas (PAASONEN): pitkus 'arcz5 (pit 'arcz', kus 'szem') j san-éur§m 'test' (san 'test', sy,r§m 'hát') | édr-siv 'ország' (s»r 'föld', siv 'víz') j (MÉSZÁROS) ul-ydf 'gyermek' (ül' 'fiú', ydr 'leány'); (BÜDENZ) poronzan toprié ul-yir 'élvén kaptak gyermekeket' NyK. XVI. 157; (MÉSZÁROS) vPK. éóérh ül-'/df öjerza párat' pere! 'az ember fia (fia-leánya) elosztja köztük' Csuv. Népkölt. Gyűjt. II. 255; völg kaid vara éúérh ul'-yorné kormáskgn 'ő aztán elment hogy meglássa az ember fiát-lányát' 503; ézo éftpiú vöjlg pözan éúérh ül'-yöi'Éél'e vörösed pöy! 'hogyha te erős vagy, hát verekedj meg az ember fiával-leányávaF 503; vP. kondd kamda pol'in edem Üt§-y&fd kus pol'/ 'ide bárki legyen is, alighanem emberfia-leánya jött!' 264.
