Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Szinnyei József: A magyar magánhangzók történetéhez (I.) 1

24 SZINNTEI JÓZSEF. az a betű ugyanannak a hangnak a jele lett volna. Azokról az o TM a betűváltakozásokról, a melyeket nagyobb időköz választ el egymástól, nem is szólok, mert azok legkevésbbé sem alkalmasak az én régibb föltevésem támogatására. Az egykorú vagy majdnem egykorú váltakozások is csak látszólag érnek többet, mert nyelvjárási változatok jelei lehetnek. Azok a gyér o ~ a-k, a melyek egyazon oklevélben fordulnak elő, szintén nem nyomnak a latban semmit, mert hiszen ma is megesik, hogy ugyanaz az író egyszer nyugot-ot, másszor nyugat-ot ír. Nem az o, hanem az a betű hangértékét lehet azokból a váltakozásokból kikövetkeztetni. Kétségtelen dolog, hogy ha a mai o hang előzőjét a XI.—XIV. században o betűvel találjuk írva (1. fönnebb a 3—5. lapon levő példákat), az az o betű — legalább az esetek legnagyobb részében •— o hangot jelölt. Azt sem vonhatjuk kétségbe, hogy történt o > a hangfejlődés, csak az a kérdés, hogy milyen mértékben. Ennélfogva ha mai á hanggal szemben a XI.—XIV. században o betűt találunk, meg kell engednünk, hogy ez legalább kisebb-nagyobb részében az eseteknek o hangot jelölt. Ilyen hangértékű lehetett az o betű részben azokban a szavakban is, a melyekben a betűt is találunk helyette. Minthogy pedig az o hangnak közvetlen követője az a volt, kétségkívül ezt jelölte az o betű mellett előforduló a betű, kivéve talán az a-hangzós szótag előttit. Ez volt tehát az a betűnek másik hangértéke. IV. Menjünk tovább. A Halotti Beszéd után következő két összefüggő nyelvemlékünkben ezei:et azo~a betűváltakozásokat találjuk : GyulGl.: halalanoch, walacnok, walaknok (kétszer) ~ ascunnac,fianach, varasanac, tonohtuananac \ koorsagbon ~ tonosagában. KT.: ivala, uagu[n], wagun ~ volo ('való'), uog \ maradhassun, mulhas . . . <-«* tudhotiue \ leannac ~ wylagnoc, angol[u]cnoc, leannoc, keralucnoc (kétszer), [ü.jngolttcnoc (kétszer), ozuoc, fugadotianoc, asscu[n]noc, 2mkul\ri]oc | tamadatia, aradatia ~ fugadotianoc,mogzotbele\y\] | [ma]lostval«-°scovol | allata^sirotiatu[c). Mikor első értekezésemet írtam, a GyulGl. még nem voltak fölfödözve. A KT.-ben szemet szúrt nekem a -vei és a -nek