Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

AZ 7) HANG A MONGOLBAN ÉS A TÖKÖKBEN. 237 = kirg. qoyuz 'bogár'; csuv. éSmdl 'könnyű' = köztör. jayil, kaz. §ir)dl id.; csuv. mai 'elő-, előrész', um 'elül'~ tör. öy id., mong. öyge 'előrész, szín'. Teljesen független ettől a szórványosan előforduló y > m változás az oszmanliban, melyben az y szabály szerint n-né lett; pl. köztör. toyuz 'disznó' >oszm. domuz és donuz; *köylak 'ing' > oszm. gömldk, krm. gölmak (kaim. kildG id. < tör. köüak), *söyük > oszm. sömük, sümük 'csont'. Ha tehát az első és második szótag magánhangzója közt y (vagy yg) általában elég könnyen konstatálható, több szónál mégis kétségek és nehézségek merülnek fel. A dolog valószínűleg úgy magyarázandó, hogy az y, j és w közt levő külömbség a dialektusokban igen korán majd az egyik, majd a másik szóban elmosódott. Megjegyzendő még, hogy különösen török dialektusokban a y (g) helyébe szórványosan y lépett, pl. tel. jayalbai 'csíz' ~ kür. jayalbai (egy madár), mong. ^aq/ilmai id.; kirg. töyörök 'kör' ~ kkirg. tögürök c

kör, kerek', mong.

tögürig, tögüreg id. mong. tögüge 'gyűrű, kör, kerék'; kirg. sayaryk 'a sátor tetőgyűrűje' ~-> mong. ccLQariq, id. (talán az árjából, vö. óind gakra 'gyűrű, kerék'); sor. ciyat 'ifjú5

~ ujg. kún, tar.

jigit, alt. jat id., kaim. jed9

'ifjúság'; alt. tel.

sayysqan 'szarka' = ujg. sor. sayysqan id., kaim. éázya < sia^agaq^ai id.; tub. nas, tölös. ayas 'fa'=kirg. kaz. oszm. ayac 'fa', vö. kaim. aktit 'juhar'. Nem homorgán mássalhangzók előtt az y gyakran megmaradt, de itt is számos későbbi átalakulást találunk: p > g, y > w, y > magánhangzóhosszúság. Pl.: ótör. ujg. tdyri, mong. teyri 'ég, isten': kh. t'eygdr, kaim. teygr, jak. tayara, — tehát betoldott magánhangzóval, — kojb. tegw, sor. tdgri id., — tehát: y>g —, kaz. ttiyrd és tárd 'szentkép' (vö. kínai tien 'én'); mong. maylai, maynai 'homlok', kh. magne v. maygvl^e, kaim. mayna, burj. (Chorinsk) mayái, burj. (Barguzinsk) malai id. {1. RUDNEV, MaTepiajiH 196); mong. q^aysa 'pipa', alt. qayza, jak. yamsa id.; mong. taysuq, 'csodálkozó', kh. tfamsvk id.; mong. uysi- 'olvasni', kaim. umsi-, kh. uysi, unsi-, uyx

s%- (hangutánzó uy, wm-ból, mely az olvasásnál való mormolást utánozza). Az -yn-, -ys-nek meglehetősen szabályos kh. megfelelői ~gn-, -y's- vagy -ns-.