Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

238 EAMSTEDT G. J. A mongol szóvégi y két- és többtagú szókban, a török tanúsága szerint, gyakran g, k, *&, q-hől, tehát explozívából keletkezett. PL: mong. celey Veder' = oszm. tar. calak, kaz. cilák id.; mong. qalbay, kaim. yalwy (nagy sipka) = oszm. qalabaq, krm. kaz. kirg. tel. oszm. qalpaq 'sapka'; mong. tarijalay 'szántóföld' (a végzetre vö. oszm. qyslaq 'téli szállás', kún qyslau, sor. qystag id., csag. tarlay 'szántóföld' stb., tung. bilak 'lakóhely' (bi- 'lenni'). Hogy azonban itt minden esetben, a hol y «*•» a, váltakozást látunk, a a, az eredetibb, azt nem vehetjük bizonyosra. Másrészt az y mind a törökben (vö. BADLOFF, Phon. § 289), mind a mongolban váltakozik w-nel; pl. jak. yatyy, kojb. sor. qazyy 'nyírfa' ~ urj. qadyy, kaz. qajyn, qain, csuv. yurSn id.; ótör. tájiy 'mókus', alt. tly ~ ujg. tájin, kojb. tin, kirg. tyjyn id., kaim. Ölöt tey (elavult) id. (? kaim. teygd 'apró pénz', csag. kaz. tayká id.); mong. deley 'tőgy'^ csag. tar. kún jálin, szag. celin id.; ótör. ujg. alt. kirg. sor. qalyy 'vételár, váltságdíj (a menyasszonyért)' ~ kaz. qalyn id. ~ szag. kojb. kaz. qalym id. Vö. még a genitivus végzetét a törökben s a mongolban. Egyáltalában, a mi ezt a szóvégi y-t illeti, többtagú szavakban oly nagy az ingadozás, hogy nem lehet eldönteni, hogy itt eredetileg valóban volt-e y, vagy pedig az y nem inkább g bői, illetőleg n-hől fejlődött-e ? Erre a kérdésre feleletet adni nem elégségesek az én ismereteim. EAMSTEDT G. J.