Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229
236 RAMSTEDT G. J. melynél a qosia^un, kh. kaim. %oéü orr, csúcs' hatására gondolhatunk. [jak. omuk 'kopoltyú'] «^» tör. *opurt, kojb. ort, tel. űrt, kirg. alt. urt, oszm. avurt, bar. aurt 'pofazacskó', bar. auríqy 'pofa5 ~ kh. öHs%, kaim. otsu 'pofazacskó' (írott alak: oq^ucin, oocin id.). [jak. yomury duos 'rovar', vö. csuv. %urt-%§m§r r méh', oszm. kar. qomuz 'rovar, féreg'] «**» csag. kirg. qoyuz 'rovar', tel. qopys, alt. kojb. qös id. ~ mong. q^aur 'féreg, szú, féregrágta lyuk, kukacz', kh. Gűr, kaim. burj. gür id. Kokon a tung. (Mólanges Asiatiques VIII. 370) kap ér 'galandféreg'. Több tekintetben nehezen magyarázható váltakozást látunk a következő szóban (ha ugyan egyazon szóval van dolgunk): mong. tegü- 'összeszedni, tépni', Juancao te-pü- id., man. tupe'gyüjteni', kh. í'm-, kaim. tü- 'összeszedni', 'felfűzni és összecsomózni (pl. korallgyöngyöket)', kaim. tuddG 'csomó, köteg' (> jak. tütá'% id.), (MELIOR. ibid.) temgü- 'gyűjteni', jak. tűm- 'összecsomózni', tima% 'csomó' ~ csag. tüg-, csag. kirg. tüi-, alt. sor. tu-, oszm. döi-, düi- 'összecsomózni'; csag. tüg'má, kirg. tüimö, oszm. döimd, tüima 'csomó', kirg. tüjiin 'csomó, köteg' stb. Az eredeti hangállapot meghatározása már itt is több nehézségbe ütközik, de teljességgel híjával vagyunk minden kritériumnak az ilyen példákban: mong. namuq, 'mocsár, mocsaras tó' ~ ? mong. naq^ur, kh. nür, kaim. nür 'tó', (MELIOR. ibid.) nawur- (*napur?, *nawur?) id. vagy alt. tel. kirg. csag. omurtqa 'hátgerincz', oszm. omurya, onurya (? *opur-qa, vagy ? omur-qa, vö. omuz 'váll', mong. omuraq^u > kirg. omrau id.) «^* ? oszm. omaga 'keresztcsont, farkcsont' ~ szag. alt. csag. krm. uca 'kereszt, hátsó rész', mong. uuca, kaim. ütsv , kh. w'ís'ü id. (< *uivca). A mongol p ~ m váltakozást természetesen nem szükséges a jakutnak ugyanezen jelenségével összefüggésbe hozni, habár bizonyos kölcsönhatás legalább egyes esetekben valószínű. Egészen külön áll a csuvas, melyben az p > m változás meglehetősen közönséges; pl. csuv. kSmSÍ 'szív' = köztör. köpül, oszm. gönül; csuv. mai 'irány' = kaz. ypgai id.; csuv. %§m§r 'barna5 , köztör. qopur id., mong. qopajur 'sárgásbarna5 , kojb. szag. qör id. (tör. > orosz KoypHÍi), vö. tung. kopnori 'fekete', tkp. 'kormos, füstös', vö. tel. qopursy- 'befüstölődni'; csuv. ySmSr 'méh'
