Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)
Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229
AZ 7) HANG A MONGOLBAN ÉS A TÖRÖKBEN. 235 ~> Juancao ke-e, kaim. burj. ge- (és ge: kaim. gégéD), kh. ge-, gd-, Ge- id. A magánhangzó rövidsége újabb keletű és a szó enklitikus állásának eredménye (vö. tör. tá-, da- "mondani'). Valószinűleg idetartozik még a köztör. (ujg. stb.) káyá-, kdyd-s'tanácskozni'. mong. tornácú 'meghűlés', kh. tfomü, kaim. burj. tomü (= kkirg. tumö, kirg. tumau, jak. tumü id.) ~ ? tör. toy 'hideg, fagyott5 , toy- 'fagyni, megdermedni', jak. toyor- 'kihűlni'. Lehet, hogy a tör. toy hangutánzó (vö. mong. toy, kh. t'oy 'nagyon, erősen'), mint pl. kaim. dziy (— déiy gesn kitti 'csengő hideg') legnagyobb hideg'. Itt-ott tom alak is előfordul toy helyett (1. RADL. Wb.): kkirg. tomajak 'mezítláb, szegény', leb. tomojoq 'hóczipő nélküli', tel. tómul id. {-ul = mong. ula, kaim. ul° 'talp'). Valószínűleg idetartozik a jak. tymriy 'hideg, hidegség'. mong. tomur&a, tomurcaq, 'szájkosár' (> man. tomor%an 'a vadászmadár sipkája') vö. csag. tumsuq, kojb. tumcuq, jak. turnus 'csőr', oszm. turnus-, tomus- 'bolhászkodni (madárról)' ~ mong. toysi- 'csőrrel vágni' (> jak. toysui- '[csőrrel] csipegetni v. vagdalni'), kh. t'oysür 'csőr', kh. toysül 'harkály' (— alt. toyyrtqa id., tob. tomurtqa id.). Vö. ? tör. (kirg. stb.) toyuz (> alt. toyys, oszm. domuz, donuz 'disznó'.*) mong. cimiige 'velő, velős csont', kh. tsuimag, kaim. tsimgn id. ~ csag. söydk, ótör. süyük 'csont', osem. söjük, sümük, jak. uyuok, alt. kojb. sok id. mong. qamar, qabar, mogh. qabar 'orr', kh. burj. yamvr, kaim. %amr id. (> tel. qamur id.) ~ tel. qayyryq 'orrsövény', kkirg. qayyraq 'hegycsúcs', kojb. qáraq, qaraq 'orrsövény' «-*» (mong. *qaa3 urq J a [ sun >) kaim. •/ürj'üsii 'orr porczogója'. Ide tartozik még a mong. qay'sijar, kh. %aysar 'orr-él, orrszíj' (> man. qaysiri, %aysara, kel. tör. qaysar 'orrcsont, orr-él', tel. qayíyr 'orrsövény'). A magánhangzó gyakran o-val váltakozik: man. oforo (vö. mong. qabar) 'orr', tung. oyokto, hoygakta id.; mong. qoy'sijar 'hosszú orr' vagy = qaysijar, kh. kaim. yaysár, %oysar (> alt. qoyZor 'a féknek az orron és a homlokon levő része'), *) Csuv. s§ms§ 'orr', melyet a tör. tumsuq- kai egyeztettek = kaim. samsa, samsa, kh. samsv, samsn e 'orrczimpa'.
