Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Szinnyei József: A magyar magánhangzók történetéhez (I.) 1

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK TÖRTÉNETÉHEZ. 23 varjú: Worre- 1265, woryou- 1341, Worreiv- 1342, Voryu 1346, Waryu 1347, Varyu 1355, Woryu 1356, Varyw 1358, Varyu- 1398 j varsa (vorsd Szlavónia MTsz.): Varsa 1211, Varsa- 1252, i^orsa 1356 | zab: Zob- 1271, Za& 1304, 1386. XIV. sz.: apró(d): Oprod 1300, Apród 1319, Oprod 1323, 1324, Aproivd 1333, ^prod 1338, Aproud 1339, Aprowd 1342, ,4pro- 1281/1347, Apród 1348, ,4pro- 1354, Aproud 1358, ^prod 1360, 1367, 1371, 1378, 1394, ...Opro-1304/1464 | babos: Babus 1335, .Boöos 1387 | barkóca: borchowcha 1343, Borcolcha 1372, Barkolcha 1378 (vö. .B^rco/c/ia 1257) J barna: J3orrca 1349, barna 1359, 1391 | dara b (o s) (dórób Szlavónia MTsz.): dorobus 1305, D ar abus 1335, 1369, 1378, 1385, Darab 1270/1387, D arabus 1390 | darvas: doruos- 1367, Daruas- 1368, Daruas 1382 | fiatal: /3/oíoZ, -/yoíoZ 1302, fyatal 1361 | fogas: /Í>#O« 1301, Fo#os 1325, Fogas 1327, 1357, 1379, 1380, 1388, 1397, 1400 | gyalog: -gyalug- 1320, golug- 1338, 1340, Gy altig 1371, Gyalug- 1340,85 | ka 11 ó {holló Bereg m. MTsz.): fcorZow 1340, fcorZo 1342, bílü 1345, -kalló u 1349. Cortow 1367 | kopasz: Kopoz 1312, 1324, 1318/26, 1327,1333, Kupaz 1358, Kopa* 1359, 1370, 1371, 1398 | oldal(as): oldol- 1347, Oldol- 1347/66, -odalya 1376, Oldalas 1398 | ordas (ordos Udvarhely m , Moldva MTsz.): Ordos 1334, Ordas 1338, 1347, ordas 1350, Ordas 1356, 1373, 1381, *. . ordos 1667 | pagony: Pogun 1338, Pag un 1359 | patkó(s): Pothkoiv 1342, Pat'hko 1355, Pathkos 1388. Első értekezésemben azt mondtam: «A rövid hangot jelölő a betű a latinban és, mint láttuk, a magyarban is, általában az illabiális á hang jelölésére szolgált; ha tehát az o betűt ezzel az a-val váltogatták, valószínű, hogy az o betű nem a mai zárt o hangot jelölte, legalább nem mindig, hanem olyan hangot kellett jelölnie, a mely az ei-hoz közelebb állott» (Nyr. XXIV. 193). Akkor még nem ismertem annyi adatot, mint most, és nem láthattam a váltakozásnak sem az arányát, sem az időrendjét. A fönnebb elősorolt váltakozások nem erősítik meg akkori következtetésemet, s most az a meggyőződésem, hogy ezekből az o betű hangértékére nézve semmit sem lehet következtetni. Semmi sem mutat bennük arra, hogy az o meg