Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

> Az v hang a mongolban és a törökben. Jelen dolgozatomban a török-mongol ?;-hang történetét és mai megfelelőit akarom vázlatosan leírni teljességre való törekvés nélkül. Tökéletes megoldást nem lehet addig elérni, míg tisztában nem leszünk azzal, hogy hol kell ??-hangot feltennünk. A törökben az y gyakran specziális török fejlemény régebbi n-hö\. így pl. a genitivus végzetében: ótör. -yy, vö. mong. -un ~ -jin, csuv. -§n s egyéb ragozási alakokban, pl. ótör. iliya 'országának5

< *ilin-ga, kirg. ellna id. Szó kezdetén sem a törökben, sem a mongolban nincs y, s az «alapnyelvben» valószínűleg nem is fordult elő ilyen helyzetben ez a hang. Azok a szók, melyek a tungúzban 37-nel kezdődnek s a mongolban is megvannak, az utóbbiban </-vel kezdődnek ; pl. yale- 'keresni' = mong. geli- 'űzni' (a jelentést illetőleg vö. «nachjagen»), yel- 'félni' = mandzsu gelme- id., mong. gelme-lje- id. Szótag végén lehet az y, q (k)-n és a, (p)-ö kívül még egyes más mássalhangzók előtt is; így mindkét nyelvben előfordul yr, yl, yt, yd; hogy az ys, yn és ym is régi, az nem bizonyos. Szó végén az y nagyon gyakori. Hangzóközti török ??-nek a mongolban ya„ yg felel meg; ez bizonyára régibb yq,, yg-bő\ magyarázandó. Nagyon régi a mongolban az -yt-, -yd- > -nt-, -nd-asszimiláczió, mely az összes dialektusokban megtörtént; újabb képzésekben és jövevényszókban később újra mutatkozik yd, yt. íme néhány példa a kölcsönös megfelelések szemléltetésére: mong. ay 'vadászat, vad' = köztör. ay 'vad' || mong. ey 'szélesség (szöveté)' = köztör. ay id. || mong. ciy 'kemény, szi-Ny elv tudományi Közlemények. XLIÍ. 16