Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Ramstedt G. J.: Az #n hang a mongolban és a törökben 229

230 EAMSTEDT G. J. lárd' = kojb. sor, alt. kirg. stb. tyy id.; a török szó a mong. ciy'&a, kb. ts'aygv, kaim. tsaygv, burj. sayga id. megfelelője is lehet; a mong. ciy'qa, kh. ts'ayyv 'egyenest (pl. délre)' szóból származik a kirg. sayqa id. || mong. tey 'egyensúly, teher (a tevén)' = köztör. táy 'egyenlő5

, 'csomó, batyu' stb. || kh. kaim. mey 'ragadozó madarak étke' = ótör. ujg. stb. máy id. || mong. qoy, qon'dulai, kaim. yond'Ha, kh. yonDal°e, kaim. yondv

syv, yoyga stb. 'a czombon levő vastag hús' = kirg. qoy id. || mong. sundala-, kh. SWIDVI-, kaim. sundl- 'valakinek a háta megett ülve lovagolni' = köztör. soy 'hátsó rész, hátul, később' || mong. marídu-, man'da-, kh. manDv-, kaim. mandl- 'jó állapotba jutni, tökéletesedni, elterjedni, feljönni (a nap)' stb. = alt. tel. kirg. stb. may 'eredmény, haladás' (kojb.) 'idő, szabad idő', kojb. may'nan- 'elkészülni vmivel' || mong. doyg'ud- 'csengeni, zajongani, szemrehányni', kh. Doygvs-, DoygvD- id., *doy'si- > kh. Doysi- 'szemrehányni' = ujg. joy, sor. coy 'szemrehányás' || mong. meyge 'anyajegy' = alt. sor., csag. máy, kojb. mey id., oszm. ban id. || mong. miy%an '1000' = ótör. byy, kirg. myy, alt. kojb. muy, oszm. bin id. || mong. ó'yge, kh. iiyga, kaim. öyg9

'előrész, szín, fény', mong. öyge're- 'elmenni vmi mellett' = ótör., köztör. öy 'előrész', csuv. um id. || mong. ^qay'g^a > kh. yaygv 'fából való sipkamodeír, mong. qay'qai, kh. yayyv

e

(mint adj.) 'nagy, magaskerekű kocsi; nagyobb tehernyereg' = ujg. qay 'kocsi', kún qay a 'deszka', kaz. qayga 'a nyereg farámája' || mong. qaya^ai 'erdős és bővizű vidék' = kumand. qayai id. || mong. gaygi 'újságok, hír' = ujg. jayy, kirg. $aya, tub. na, oszm. jany, jani, csuv. S9n9 'új' || mong. toya^a-ji- 'lehajolni, fejjel a földet érinteni, fölfordítva lenni', toya^a-raa, 'bőrvágó kés', mong. Hoya^a-l- > man. toygoli- 'bukfenczezni' (vö. kirg. toyqai- 'a fejjel a földet érintve térdelni', alt. toyyraq, kojb. toyaraq 'bőrvágó kés') = szag. tuyar- 'megfordítani' || mong. aya,ar, aya,ar[

qai

'hasadék, szakadék' = kirg. ayar 'folyópart messziről nézve' || mong. aygir 'vöröses sárga; vöröses sárga kacsa' = jak. ayyr, alt. ayar, csag. ayqur, ayqir, kirg. aygar 'vöröses sárga kacsa, turpan', man. aygir id. || mong. ayqan, ayqa'lan 'kezdetben, először' = ótör. ay-ilki 'a legelső', kirg. ayqy- 'elsőnek lenni' (> szamO. aykői 'első') || mong. aykil- 'erős szaggal bírni', kaim. aykl-, aykl(kayfai-, kaykl-) id. = kaz. ayqy- id. || mong. *key'ke-ji- 'széles-