Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386

40G FOKOS DÁVID. névmásának fgr. *s volt a kezdőhangja, a melyből a vogulban t, az osztjákban: DO. t,*) ÉO. A, l, Szurg. I, A, i lett (1. PAASONEN, Die finnisch-ugrischen s-Laute). A déli-osztják t tudvalevőleg Miangból lett (.1 >#>£;**) 1. PAASONEN, FUF. II: 101; SETALA, FUF. II : 273.). Míg azonban az osztjákban még több nyelvjárás az eredetibb állapotot őrizte meg, addig a vogulban már általános a t. Nagyon valószínű, hogy a vogulban is ugyanazt a fejlődést kell föltennünk, mint az osztjákban. SETALA az i. h. ezt mondja: «Ob das wog. t . . . denselben Gang der Entwicklung (z>l>A>&>t) durchgemacht hat oder vielleicht auf einem kürzeren Weg entstanden ist (z. B. z > § > t) mag diesmal dahingestellt bleiben». PAASONEN szerint «das südostjakische und wogulische í ist gewiss als eine Weiterentwickelung des spirantischen stimmlosen Z-Lautes (A) ZU betrachten, welcher sich im ostJ. und ostN. findet (áhnlich ist im Südostjakischen i durch die Zwischenstufe A in t übergegangen, vgl. meinen Aufsatz «Über die türkischen Lehnwörter im Ostjakischenw FUF. II: 10l.)». PAASONEN, s-Laute 117. A ragozásban a fgr. *s kezdőhangú névmás szó belsejébe kerülve *;z-vel váltakozott (SZINNYEI, NyH.4

110, Fgr. Sprw. 114.); a szóközépi fgr. *s ^ *z-nek magánhangzók között a vogulban s, { felel meg, *k *•*> *y és *y ~ ¥

y

után azonban t, D felel meg (osztják A, l, t, f; pl. vog. mait, met ~ osztj.: DN. müy§i, Trj. <mv?§4,

V. Vj. müf§l\ Ni., müyd£, Kaz. möy§A, 0. mvy§l ~ magy. máj; 1. SZINNYEI,'NyH.4 40, Fgr. Sprw. 42.). Mármost azt látjuk, hogy a birtokos ragozásban más fejlődést mutat a névmás, mint az előbbiek alapján várhatnók. Nevezetesen a birtokos ragozás azon alakjaiban, a hol magánhangzó után következett, ugyanazt a fejlődést tünteti fel, mint szó elején: vogE. máta 'földje', maten 'kettejük földje5

; vogKL.

lü 'ló' : lud, ludt 'lova', perna 'kereszt': pernát 'keresztje', tör 'kendő': torát 'kendője', ríol 'orr': *) Az ÉO. legdélibb nyelvjárásában is.; 1. PAASONEN, s-Laute 117; PATKANOW-FUCHS, KSZ. VII : 27. **)• «Der Lautwandel A, A > d, d > í, D, welcher im Jahre 1845, als CASTEÉN die Ostjaken besuchte, schon beendet war, hat alsó kaum ein Jahrhundert in Anspruch genommenw. PAAS. FUF. II: 101.