Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Gyomlay Gyula: Az úgynevezett igeidők elméletéhez - IX. 328

|z ügynevezett igeidők elméletéhez. (Kilenczedik közlemény.) A perfectum irreális subjunctivufának (az ú. n. prusquam­perléctuninak) viszonyított használata és összefoglalás a per­í'ectumtő előzményes használatához. 92. A pqupft. subj. csak mellékmondatokban értendő viszo­nyítottan, ha a perfectumtő benne egy másik (fő) történéshez mérten előzményességet jelent; és ez, mint már sokszor kiemel­tem, csak ott lehetséges, a hol a perfectumtövet nem állapot­jelzőnek, hanem történésjelzőnek értjük (vö. a 71. pontot és a 103. jegyzetet). Mellékmondatban állapotjelzőnek persze még ritkábban érthető az alak, mint főmondatban; de azért lehet rá példa. Mivel efféle példákat az önálló használatról szólva nem közöltem, pótlólag ideiktatok egynéhányat. Cic. r. publ. (2.) 18. Lycurgus vidit melius gubernari civitates, si esset ad vim dominationis adiuncta auctoritas. Ter. Hec. IV. 1. 39. Nam is, si posset ab ea sese avellere, quacum tot consuesset annos, non eum hominem ducerem; Val. Max. 7, 5. 2. Interrogavit eum, num manibus solitus esset ambulare. Nep. 2, 1, 2. (Themistocles) quum minus esset probatus parentibus, ... a patre exheredatus est. Sall. Cat. 51. 9. matres familiarum páti, quse victoribus collibuissent. Ilyenkor viszonyításról nem lehet szó. Természetes, hogy példák itt is inkább az igenévvel összetett passiv alakokra vannak, de előfordulhatnak minden olyan activ igéhez is, me­lyeknek perfectumtöve (a 64. pont szerint) az indicativus achro­nistikus alakjában állapotjelzőnek érthető, pl. qiiEesivit ex eo, num adolevisset filius eius, num páter advenisset, num amicus recessisset, num legati consedissent, stb. Azonban kétségtelenül és mindig csak no(vi)sset, odisset, meminisset értendő önállóan. Ezzel a viszonyított plqupft.-ra vonatkozó tudnivalókat elő is adtuk volna, ha egy olyan nehézség nem merülne fel, mely az alak főmondatos használatában nem szerepelt. Ugyanis, míg a főmondatos használatban mindig nyomatékos modalis értelme van az alaknak (1. a 71. pontot), s éppen azért a történésjelző

Next

/
Oldalképek
Tartalom