Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

8 ,T :

MELICH JÁNOS. szavait. Művemről írt bírálatában közelebbről nem jelöli meg e bolgár-szlávok lakóhelyeit, de nem tévedek, ha azt állítom, hogy e tekintetben is az a nézete, a mi régebben: a Duna-Tisza-közön, Tiszántúl Erdély felé laktak e bolgár-szlávok. S ha mármost azt kérdezzük, mikor jöttek ide e bolgárszlávok, hát akkor nagyon különös feleletet fogunk kapni, olyat, a melyen nemcsak mi, de a külföld szlavistái is méltán csodálkozhatnak. ASBÓTH ugyanis a 63. lapon azt írja, hogy azok a bolgár-szlávok, a kiktől a magyarok a király szót átvehették, «olyan bolgárok, a kiknek utódai soha a Balkán-félszigetre nem is kerültek*). (Hasonlóan az 53., 99. lapokon.) Ezek a bolgárszlávok a szláv őshazából egyenesen Magyarországba jöttek, soha a Balkánon nem lakták. Ezt a felfogást találjuk ASBÓTH égy inásik dolgozatában is (vö. Reneksz szlov vida tre>t-tri>t i tltt-tlbt v madbjarskich zaimsztvovanijach iz szlavjanszkago jazyka 17.1., lásd Nyr. 36 : 160.), anélkül, hogy megmondaná, hogy a szláv őshazából, a mely pl. SZOBOLEVSZKTJ szerint a mai Lengyelországban és nyugati Fehéroroszországban feküdt (Arch. 27 : 241.; 1. még JAGIC, Die Slawischen Sprachen, Die Kultur I: IX.), mikor jöttek ide, akkor-e, mikor a többi délszlávok mai helyeikre, vagy később, mondjuk a VII., VIII. században; hova lettek, mikor tűntek el, talán a magyarokba olvadtak?— Mindezt nem tudjuk meg AsBÓTHtól, de megtudjuk, «hogy olyan bolgár nyelvről, illetőleg nyelvjárásról vagy nyelvközösségről van itt mindig szó, a melynek «nyelvemlékei*) egyáltalában nincsenek)) (35. K), vagy hogy «történeti forrásokban természetesen ezeket a ((bolgárokat» hiába fogjuk keresni...» (7. 1.). S ha azt kérdezzük, mi kényszeríti A.-ot e sok rettenetes, a szláv nyelvtudományban oly mély nyomokat hagyni akaró feltevésre, hát nem egykönnyen találjuk meg a feleletet. Először gondolunk arra, hogy talán a szláv nyelvtudomány hirdet valami olyat, a miből A. feltevése következik. De ép az ellenkezőjét találjuk. MIKLOSICH egyenesen kimondja, mikor vizsgálja, mely nyelvből valók a magyar nyelv szláv szavai, hogy: «Man wird weniger die südöstlichen (bülgarischen) Slovenen herbeiziehen, die ... in keinem Palle ein inniges Verháltniss mit den Magyarén eingingenw (Slav. El. 5. 1.). W JAGIC szerint is csak Erdélyben lakhattak szlávok, a kik eloláhosodtak (vö. Die Kultur der Gegen-