Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉBŐL. ® wart I:IX. 6. L), de Duna-Tisza-Tiszántúli. s ü r ű bo 1 g á rszláv lakosságról ő se tud semmit. Aztán gondolunk ANONYMusunkra; ő sokat tud nekünk beszélni ZALÁN bolgárairól, de A., mint mindjárt ki fog tűnni, ANONYMUS «meséi»-ben nem hisz. Végre mégis megleljük A. feltevéseinek alapját; ASBÓTH rámutat egy helynévre, no meg a magyar nyelv szláv jövevényszavainak bolgár-szláv részére; Igaz, nagyon szerényen mutat már rá erre a helynévre is, mert ezt írja: «Ha Pest városának a neve bolgár, ba a német Ofen annak egyszerű fordítása (Pestnek régente a Duna jobb partján levő telepet nevezték), ha tehát & Pest név és a pest szó azonosak, e város elnevezése is bolgáros szlávoktól eredhet és az itt tálált bolgáros nyelven beszélő szlávoknak emléke lehet», (7. !.).-• Í : Ha én ezt a sok ha-ha mondatot folytatni akarnám) hát leírhatnám a következőket: .: a) hátha a németek nevezték előbb a mai Buda-1 «Ofen»nek, s a szlávok, illetve szláv nyelvű telepesek később ezt lefordították; vagy b) hátha a németek «Ofen»-jét a magyarok, a kiknek nyelvében a pest (kemencze; 1. OklSz.) szó hajdan nagyobb elterjedésű lehetett, mint ma, egyszerűen lefordították a maguk nyelvére. Mert hisz hogy mindkét dolgot fel lehet tenni, különösen pedig az elsőt, tagadni azért se lehet, mert németek Dunán túl a X., XI. században, sőt ASBÓTH szerint a honfoglalás előtt is (NyK. 30:77.) laktak. A Vita s. Gerardi 22. §-:a pl. Pestről említ egy «virgo quedam teutonica»-t (1. BNDLICHEB, Monumenta 232.), ugyané legenda 12. §-a Székesfehérvárott ismer egy «quidam tewtonicus nomine Henricus, qui erat puerorum uicemagister»-t (1. ENDLICHÉK 221. 1.), XI. századi mosonyi német polgárokról van szó KÉZAiban (vö. Editio Floriani 27. §. és SZABÓ E. fordítását); a feltárt sírokban pedig VIII—IX. századi német lakosság nyomaira lehet ismerni (vö. HAMPEL czikkét az «Árpád és az Arpádok» ez. műben 120. 1.) stb. Nem volna tehát lehetetlen, hogy előbb volt Ofen, a melyet már OLÁH MIKLÓS «Hungária et Atila» ez. művében «mészégető kemencze »-nek értelmezett.*) Bármint áll is azonban a dolog, a *) Vö. OLÁHnál 162. 1.: «Teutones verő... nunc a furnis