Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 45 ban (1. RESETAR, Der stokav. Dialekt 68; vö. VONDRÁK, Vergl. Gr. I. 67.). A szlovén nyelvben az ó-egyh. szláv e-nek hangsúlyos helyzetben zárt (hosszú) e felel meg, a mely nyelvjárásonként, így pl. Magyarországon is d-nek is hangzik (lásd VONDRÁK. Vergl. Gram. I. 67., MIKLOSICH, Vergl. Gram. I. 310-312.). Ez az é MIKLOSICH szerint teljesen olyan, mint a franczia é vagy a m. é. A szlovénben tehát beseda-, créda-, crep- (vagy nyelvjárásonként beseida, creida, creip stb.) stb.-nek hangzanak a m. beszéd, csorda, cserép-nek megfelelő szavak. Ezért írhatta MIKLOSICH Slav. Elemente 10. lapján a következőt: «Dass diese Wörter aus dem Slovenischen entlehnt worden sind, ist zweifellos, da die übrigen slavischen Sprachen den é Laut nicht kennen» (1. még MIKL. Vergl. Gram. I. 47.). Nem hallgatom el, hogy VONDRÁK szerint (Vergl. Gram. I. 67.) e zártabb kiejtés újabb jelenség, de hogy mikori, azt persze ő se tudja megmondani. A mikor azonban ezt nem hallgatom el, ugyanakkor megemlítem a következő dolgokat is: a) A kaj-horvátban, melyet KOPITAR-VUK-MIKLOSICH-BELIC a szlovénhez sorolnak (1. erről RESETAR, Der stokavische Dialekt 3—8, 20, JAGIC, Arch. IV. 395, 396.) s a mely régen a Dráva-Száva közt Verőczéig volt elterjedve (1. JAGIC, Die Kultur der Gegenwart I. Abth., IX. Bánd: 24.), szintén van zárt e, 4* (Archiv XXIX. 307.) az ó-egyházi szláv é helyén. S ez az e, é{ is azon hangtani egyezések egyike, a melyek a kaj-horvátot a szlovénhez kapcsolják. Nos hát ezekben a kajnyelvjárásokban az é előtti szótagban levő o sok esetben e-vé lesz; pl. obMi> itt ebid-nek hangzik (vö. Rad CXV. 74.), akárcsak a magyar ebéd szóban. Hasonló magyar szavak Eszék, eplény; o helyett e más helyzetben eczet, gerezd (1. kaj-horvát yrfctó,Bad 115 : 73.). 2. A m. zárt é sok esetben ei diftongusból eredt; ilyen eredetű á-t különösen a ragokban tudunk kimutatni (vö. ÖZINNYEI, NyH.3

110, 111, 133., NyK. XXXI. 207, 218, 219. stb.). A nyelvtörténet szolgáltat azonban néhány példát arra is, hogy tőszótagban előforduló e^í is eredetibb ei-böl eredhetett. A kék szónak legrégibb előfordulásai keyk-nék vannak írva (vö. OklSz., a szó eredetére GOMBOCZ, Tör. jöv.-szavak 60. 1. és 13. §, 1. még