Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 3 böző rétegek kimutatására* (16. 1.). Én ugyan könyvem első részében, a mint később látni fogjuk, nemcsak a szavak földrajzi elterjedésére vetettem a fősúlyt; tény azonban, hogy fejtegetéseimet nem fektettem «hangtani mozzanatokra)) (16. 1.), a mit ASBÓTH «sokkal biztosabbnak, természetesebbnek)) tartott volna (u. o.). Hát én nagyon jól tudom, hogy a hangtani szabályosságok kimutatásával, ezen szabályosságok szigorú alkalmazásával nagyon sokra, a legtöbb esetben legtovább lehet jutni; hangsúlyoztam én ezt nem egyszer magam is, de AsBÓTHtal szemben nekem olyan kalauzra volt szükségem, a mely megmutatja, hogy ASBÓTH túlozza a bolgár-szláv nyelvi hatás nagyságát s hogy téves elméleten alapuló történetet ír. Én tehát éppen ASBÓTH miatt folyamodtam azokhoz a bizonyító eszközökhöz, a melyeket művem első részében is használtam. Ahhoz, hogy mármost ASBÓTH bírálatának leglényegesebb kifogására megfeleljek, hogy megmagyarázzam, miért kellett folyamodnom «e nem eléggé biztos alap»-hoz, a melylyel olyan jó eredményt hoztam ki, mint a keresztény terminológia, ahhoz szükségem van arra, hogy AsBÓTHnak a bírálatban is érintett elméletét még egyszer megismertessem. Nem fogom próbára tenni a szíves olvasó türelmét azzal, hogy AsBÓTHnak összes e tárgyról írt régibb értekezéseit ismertessem, a melyeknek egyedüli szerencsé] ök, hogy akkor nem akadt nálunk ember, a ki «magát szlavistának szerette vallani» (81. !.). Én tehát csupán arra szorítkozom, a mi ASBÓTH elméletében elvi dolog, s a mi benne van művem első részéről írt bírálatában, vagy pedig benne van ASBÓTH olyan dolgozatában, a melyre e bírálatában is hivatkozik. ASBÓTH főbb elvei a következők: 1. «A szláv szók nagy tömege csak a mai hazánkban kerülhetett nyelvünkbe» (NyK. 30:228. 1.), «még pedig valószínűleg a honfoglalásra következő legelső századokban)) (u. o. 74.; e helyen idézve ASBÓTH OSZKÁR «A szláv szók a magyar nyelvben*) czímű értekezése is). E pontra nézve meglehetősen egyetértek AsBÓTHtal. A szláv szók nagy többsége kétségtelenül mai hazánkban került nyelvünkbe. ASBÓTH ugyan bírálatában úgy tünteti fel a dolgot, hogy én egy honfoglalás előtti erős bolgár-szláv hatást teszek 1*