Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

4 MELICH JÁNOS. fel (vö., a bírálat 8,, 15., 47., 49,, 64., 69. 1.). Engedje meg azonban ASBÓTH, hogy ha egyebet nem, hát legalább az elméletemet ismerem. ASBÓTH művem első részéből, a 85. lapról, a melyből kiolvasta, hogy én a bolgár hatást honfoglalás előttinek tartom, ezt idézi: «a kereszt a görög szertartású egyház kifejezéseiből való ..» mi a keresztény bolgárokkal érintkeztünk honfoglalásunk előtt; a Vita Methodii-hsin szó van arról, hogy Szent METHODot egy aldunai magyar úr rendkívül nyájasan fogadta s távozásakor kérte, hogy emlékezzék róla imáiban» (A.-nál 8. 1.). — Pedig AsBÓTHon itt is erősen megboszulta magát az, a mi külömbén bírálatának egyik igazságtalansága, hogy müvem első és második részét nem együtt bírálta meg, mert ha ezt teszi, akkor a 2. rész összefoglaló részében, a 420. lapon ezt találta volna: «S e kölcsönzött mozzanatok közt a legelső kétségbevonhatatlan tény, hogy a mint vaunak kétségtelen rom. kath. szláv kifejezéseink, éppúgy vannak kétségtelen gör. kel. szláv átvételeink is. E kétségtelen gör. kel. szláv kifejezések: kereszt crux, szombat, s esetleg karácsony. E kifejezések kétségbevonhatatlanul vallják, hogy pogány eleink a keresztény népek közül legelőször gör. kel. szlávokkal, még pedig más kifejezések vallomását is tekintetbe véve (pl. mostoha), bolgárokkal érintkeztek. Ez érintkezés kezdete közvetlen a honfoglalás előtti időkbe esik. Jóllehet hazánk területén Tiszántúl és Erdélyben megengedhető a bolgár nyelvű lakosság fölvétele (Zemplén, Valkó, Mesia: Szerémség), mégsem lehetnek az átvételek ezek nyelvéből valók, mert nekünk biztos adataink vannak, hogy a magyarok a honfoglalás előtt érintkeztek a bolgárokkal. A Method-legenda ugyanis elmondja, hogy Method egy aldunai magyar vezérnél megfordult, neki a kereszténységről beszélt, s ez a vezér Methodot «megszerette, megcsókolta, nagy ajándékokkal bocsátá el, mondván neki: emlékezzél meg mindig én rólam, tisztelendő atya, szent imáid ban» (HEK. 355. 1.). Ez az adat sokkaltöbbet mond, semhogy esajk annyi értéket tulajdonítsunk neki, a mennyit a Cyrill-legendabelinek, a hol el van mondva, hogy Cyrillnek «neki estek az ugrok, farkasmódra üvöltvén és; meg akarták ölni... meghallgatván intő szavait, elbocsátották)) (HFK. 353. L). ;•_ ' -:.::_. . /.,,' •,.[...•."•- ÍV...;;,; ' i, :..:•/ ,• ,, r; A gör. kelétiekkel való érintkezés.kezdete tehát honfoglalás.