Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

32 MELICH JÁNOS. m. mostan); A. tehát nem tényekre, hanem fictiv adatokra épít. Pedig a tények alapján könnyű a mostoha szót megmagyaráznunk. A magyarban ugyanis ezek az alakváltozatok vannak: mostaha (vö. Besztercz. szój. 39. mozthaha; MA., PP., NySz., CzF.: mostaha; NySz. mostanha?), mosta (vö. Murmellius 168. 1.: mostha négyszer; CzF. szerint Mátyusföldön mosta), mustaha (CzF.), musioha (NySz., Kolozsvári glosszák, CzF., MTsz., MA., PP.), mustaha (MTsz.). Mint látható, ez alakváltozatok közt egyetlenegy sincs olyan, a milyet -\. feltételez. Arra a kérdésre, hogyan lehet egy bolg. masteha-hó\ ez alakokat megmagyaráznunk, azt feleljük: kétfélekép. Az első magyarázat szerint a bolg. masteha-hó\ a m.-ban ^masteha lett (rövid a-val mint a bolgárban, a hol külömben sincs quantitas). Minthogy pedig a magyarban a rövid a-ból az első szótagban is, a következő hangoktól függetlenül is, sok esetben o lett,*) hát teljesen szabályos egy bolg. masteha > m. *masteha-ból a magy. mostaha (> mostoha), továbbá az ebből alakult mustaha (> mustoha > mustuha) és mosta. — A második magyarázat az volna, a mely a bolgár nyelvjárási alakváltozatokat venné figyelembe. A bolgár nyelvjárásokban ugyanis gyakori dolog, hogy hangsúlytalan óbolg. a-ból i> lett. A bolg. masteha szóban ugyan az első szótagbeli a-n van a hangsúly (1. GEROV szótárát, mastehú CANKOFF gram.), mindazonáltal e hangsúlyozott a-ból itt is % lett az egyes nyelvjárásokban, a hol ilyen alakváltozatok vannak: m'bscea, m'bstea, m'bsca, m'bscea, moscea (1. Archív XX. 594.), masibha (Sborn. 3:491.), m'bstea (JAGIC Festschr. 323.). Nem volna tehát *) L. NyK. XXXV. 126., továbbá a következő példákat még: mást, mastan^>most, mostan NySz., régi m. mondola [<régibb *mandola-bó\] OklSz., NySz., Schlágli szój. < vel.-ol. manolola Boerio, régi m. Alt: mai m. Olt folyó MNyv. II. 103., régi m. Boroncs [vö. Anonymus 45. §: castrum borons, egy 1171. évi oklevelünkben egy házi szolga neve Borons, ugyanez oklevélben Zerem személynév, 1. MNyv. II. 101.] < szerb Branicevo [jelentőségére lásd JIRECEK K.: Die Heerstrasse 77, 85, 104, 107. 1.], Baranya ~ Anonymus 37, 47. §§: borona[m], borona, Baronya [1. Calep. Barouia, Index voc, MA.3,

SZABÓ KMK. I. 73. 1.] ~ 1193. oklevélben braina, 1227-ben Brana PAULER, A m. nemz. tört. I. 70, 520.: eredetére 1. BERNEKBE, Slav. EtWb. 74. 1.: bornb szónál, rákon: ma rokon, *lambik ~ lombik stb.