Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. . 31 Mindenekelőtt a szóvégi nyilt szótagban levő szláv a (korcsma, bolha, kása stb.) figyelmen kívül hagyandó; itt ugyanis ragok előtt úgyis megnyúlik az a, s leszen á-vá, akárcsak eredeti magyar szavakban (pl. fa). Más helyzetben levő szláv a-nak a magyarban á a megfelelője, ha bolgár eredetű a szó (pl. rák, mák, drága stb.), ellenben rövid a a megfelelője, ha szerb-horv. eredetű a szó (pl. gatya, -parittya, paprika). Bolgár a-nak is megfelelhet a magyarban rövid a, de ilyenkor mindig egy hosszú magyar á-ból kell a rövidült magyar alakot magyarázni. Az olyan szavak, mint haraszt, szalad, kalangya, kalada «--» kaloda, szalonna OJ szalonna eredetileg A. szerint *harászt-n&k, *szalád-nak, *kaládnya ~ *kalángya-n&k, *kaláda-nak, *szalánna-riSLk hangzottak; az első szótagra eső hangsúly folytán azonban megrövidültek a hangsúly után eső szótagban levő á-k, sőt el is tűntek (vö. szarka, szalma A. szerint ^szaráka^+szaraka^ szarka, * szólama > *szalama ~>szalma; pajta < *pojata < *pojáta). Innen van aztán, hogy rövid a is megfelelhet egy bolg. a-nak. Nagyon különös mármost, hogy A. ez elméletének éppen a legkétségtelenebb bolgár szó nem engedelmeskedik, s ez a mostoha. Az egyh. szláv AMIIITÍ^V,*) bolg. masteha, mastiha (GEROV; az első szótagbeli a-n van a hangsúly) szóban a hang van, s a magyarban mégis o a megfelelés. Az elmélet és a tények közti ezt az ellenmondást érezte A., s irt egy kis értekezést, a melyben azt bizonyítgatta, hogy a bolg. masteha-hól a magyarban először *másteha, majd *mástaha lett. E *mástaha alakból az á—a hangok disszimilácziójával (vö. régibb m. zalag, mai m. zálog, de vö. akal : akol) lett *mástoha, s ebből mostoha (asszimiláczióval +mastoha-n keresztül?!, lásd Nyr. XXXII. 264. s köv. 1., Izvjestija VII. 4, 310, 312.; művem bírálatában 77. 1.). Hát én erre a tanításra azt felelem, hogy: elméleti játék, melynek semmi reális alapja nincs. Jellemző, hogy a m. mostohának egyetlenegy alakváltozatát se idézi A.; az is tanulságos, hogy a bolg. masteha alakváltozatait se veszi tekintetbe. Magyar nyelvtörténeti tekintetben se nézi, vájjon egy m. ma- szótagból lett-e nyelvünk története folyamán mo- (vö. régibb m. mastan «J mai *) Az ó-egyh. szláv y betűt itt c/t-val írom át, s nem, mint ASBÓTH, /i-val; a y hangértéke eh.