Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

30 MELICH JÁNOS. 1904) olyan jeles műveket bírunk, hogy jobbat nem is kívánhatunk. A keleti bolg. o-ról mármost MILBTIC ezt írja: «o wird mit grösserer Eundung der Lippen articuliert, so dass es manchmal sehr nahe an u klingt. Infolge dessen werden im Ostbulgarischen sehr oft o und u áhnlich ausgesprochen. ö bedeutet ein noch mehr gerundetes o, welches man sehr schwer von u unterscheiden kann» (Das Ostbulgarische 35, 36. 1., s lásd még 81, 155., a pomák a<o 226. 1.). A ki valaha olvasott latin betűkkel írt katholikus bolgár szöveget (pl. UZUN J.: Kathekizmus-át, BRATAN J. üjtestamentom fordítását, melynek czíme: «Ud novija Testament Matijvotu evangjéli, ubarnatu na paulicanséi jazic»; ugyanígy lefordítva Márk, Lukács, János evang. és az Apóst. cselekedetei), az tudja, hogy az óbolg. és ó-egyh. szláv o helyén (magy. megfelelésekben = a) e latinbetűs szövegekben túlnyomó többségben u van írva és nyomtatva. Hogy az ilyen o-kból A. hogy magyarázza ki a m. a-kat, azt nagyon kíváncsian várom; lehet, hogy a mohamedán vallású bolgár pomákok nyelvéhez fog folyamodni (1. Das Ostbulg. 226. 1.), lehet, máskép magyarázza. Addig is azonban, míg A. mindezeket megírja, azt állítom, hogy a szláv o > m a g y. a megfelelés nem olyan «hangtani mozzanat», a mely egy-egy szláv jövevényszónak csakis bolgár eredete mellett tanúskodnék. Lehet azok közt az o > a alapján más szláv nyelvből való átvétel is, a mint hogy nem-szláv nyelvekből került jövevényszavaink közt is vannak o > a megfelelések (yö. Lajos > ófrcz. Lois MNyv. I. 185., II. 56.), alaputréta, apastal, bak, Damankos stb. cl) Szláv a > m a g y. á. A. egy igen nagy apparátussal írt értekezésében azt bizonyítgatta, hogy a m. angyal szó nem szláv, se nem olasz, hanem ráto-román eredetű szó (vö. Izvjestija VII. 4., 246. s köv. lapok, Szent-Pétervár, Akadémia). Ez értekezésében A. megvizsgálta a szláv jövevényszavak közül azokat, a melyeknek a szlávban a hangjuk van; minthogy erről a tárgyról másutt is írt (vö. Archív XXII. 465. s köv. 1., NyK. XXX. 224., Nyr. XXXI. 71., XXXIL 264. s köv. 1.) s művem bírálatában is említést tesz ez a>á megfelelésről (1. a bírálat 65, 66, 89. 1.), hát röviden elmondom idevágó nézetét, hogy annál könnyebben szólhassak hozzá.