Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

26 MELICH JÁNOS. más czélom, mint kimutatni, hogy a kriszt, grincear szavak ?'-je ugyanolyan változáson ment keresztül, mint a Kris^Körös stb. szóban levő i. Én tehát i>e«**»ö változás általános voltát szintén tagadom, de egyes esetekben a változást elismerem (Nyr. 37 : 290, 294, 417., Ung. Spr. 205.). Van a magyarban e>i változás is, de ez határozottan újabb jelenség. Ide való példák, hogy csak egynéhányat említsek: 1. a-előtti szótagban: kérály>király, Estván> István, éstáp>istáp, estránq~>istráng (1. HORGEE, Nyr. 36 : 410.) stb., 2. a-tól független helyzetben: mend>mind, Emre>Imre, gerlice>girlice [Jord. k. IV. Móz. VI. 10.: keth ghyrlyceet], kegyelmed>kigy elmed 1670 óta OklSz., Bertalan > Birtalan (Münch. k. Máté X. 3., Márk III. 18., Luk. VI. 14.) stb. Csak néhány példán mutattam ki, hogy magyar hangtörténeti szempontból helytelen ASBÓTH felfogása a trbt(h), ÜT>t{h)csoportú szavakat illetőleg, a mi azért van, mert ASBÓTH az általa tárgyalt szavakat nem vizsgálta magyar jelöléstörténeti alapon. Hogy fejtegetései szláv nyelvtörténeti alapról tekintve is helytelenek, arra azzal mutatok reá, hogy hivatkozom VONDRÁK, Vergl. slav. Gram. I. 331. lapjára, a hol ez található: «Wie im Altkirchenslavischen, so hat es einst im Bulgarischen überhaupt ein r, l gégében, woraus sich in vielen Dialekten n e u e rdings ein Halbvokal und dann auch volle Vokale vor oder hinter dem r, l entwickelt habén. Ganz analóg verhált es sich mit jenen Fállen, in denen der Halbvokal schon ursprünglich nachfolgte. Das r, / kommt aber selbst auch noch diai. vor.» — MILETIC nézete (lásd Arch. XX. 595—97.), a melyre ASBÓTH épített, a szlavisták túlnyomó többségének nézete szerint (1. még OBLAK, Arch. XVI. 190, 198.) újabb jelenség.*) *) CONEV B., szófiai egyetemi tanár e kérdésben ezt írta nekem : «Die ti,rt-, fblt- Aussprache kommt schon im XII. Jh. vor, aber nur in Denkmálern, welche dem Macedonischen nahe stehen. Daher könnte man demselben Dialekt (námlich das südmacedonische) die Aussprache fhrt-, ti>lt- auch für frühere Zeit vindicieren. Das wáre ja eine weitere Berührung des Macedonischen mit dem Bussischen, d. h. neben % = o, h = e. auch ítrí, tiilt)).