Nyelvtudományi Közlemények 37. kötet (1907)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom (VI.) 22

26 MELICH JÁNOS. c) A latin-magyar rész P. PÁRIZ önálló szellemi alkotása. Az értelmezéseknél azonban könnyű kimutatni, hogy P. PÁRIZ MOLNÁR szótára latin-magyar részének az értelmezéseit is felhasználta (erről alább részletesebben szólunk). E három pontban felsorolt bizonyítékok alapján állíthatjuk, hogy P. PÁRIZ MOLNÁR ALBERT követője, s hogy ennek hatása alatt készítette a maga szótárát. A fő-külömbsógek, a melyek MOLNÁR ALEERT és P. PÁRIZ közt vannak, a következők: a) P. PÁRIZ a latin-magyar szótárhoz a latin részt korának nem csupán egy, hanem valamennyi jeles szótárából merítette. dContuli Lexica — írja P. PÁRIZ — qu* haberi poterant optima, Latino-Gallicum Eegium utrumque, Latino Anglicum ibidem Eegium, et Latino-Germanica aliquot, inprimis Fontem Latinitatis Corvini in consilium adhibui» (1708. évi kiadás előszava). Ezért van aztán, hogy ő azt a latin szókészletet nyújtja a tanulónak, a melyre a XVIII. században szükség volt az iskolában. b) Azokat a dolgokat, a melyek MOLNÁR idejében szótárba valók voltak még, később azonban a szótárakból kihagyattak, P. PÁRIZ is mellőzi. Elhagyja a közmondásokat, el a prozódia tanítását elősegítő mnemotechnikai szempontból közölt verseket, mythologiai tulajdonneveket, sok idegen: nemet, franczia földrajzi nevet stb. E helyett azonban beiktat latin-magyar szólásokat, frázisokat, keresztneveket, magyar- ós erdélyországi helyneveket. E helynevekre csak azt jegyzem meg, hogy az általa beiktatott helynevek latin alakja a XVI—XVII. század folyamán megállapított régi latin alak. Néhány példa megvilágosítja ez állításunkat. A X—XV. századig a Balaton tavát latinul «lacus Balatin (Bolotun)»-nak nevezik emlékeink. A XVI—XVII. században azt mutatják ki tudósaink, hogy ezt egykor, t. i. a római időkben «Volcea palus»-nak hívták. Ugyanígy a X—XV. században Clus = Kolozsvár, Brassou — Brassó, Dés = Dézs stb.; XVI—XVII. századi tudósaink azonban azt mutatták ki, hogy Dézst a római világban «Comidava»-nak, Segesvárt «Sandává »-nak, Nagy' Engedet «Colonia Anniana»-nak, Brassót «Tiasum»-nak, «Samozagetusa»-nak, stb. hívták. P. PÁRIZ a maga szótárába ezeket a megállapított, s klasszikus latinoknak vélt neveket iktatta be. Mindezekből látható, hogy P. PÁRIZ nem követte szolgai módon MOLNÁRÍ, hanem arra törekedett, hogy korának megfelelő