Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban 77

92 ERDÉLYI LAJOS. 2. Irt — irt legyen. — Lőrincz egy megjegyzése szerint az irt legyen igealakot is használnák Háromszéken, legalább is használták volna az ő idejében óhajtómódulag, így: Szeretném, hogy Pál itt maradott legyen, hallom is, hogy itt maradott. (Id. h. 231. 1.) Nyelv érzékem szerint azonban ezt így mondanák: szeretném, ha itt maradott vóna stb. — és én legalább nem emlékszem, hogy az irt legyen alakot hallottam volna. Hanem igen helyette az irt alakot effélékben: Hát osztán te utánna ne túttal menni! Mi, hogy ö ne tudott bódogulni! Bánnya a fene, csakhogy nekem ne jutott (legyen). Csak fii ne ébresztette s bájt ne csin á 11 (Torja). Csak bajod ne lett! Ott biz' add (bizony hadd) üt te (ütötte), csak senki ne látta! Csakhogy nehogy drágán vett valamit, nincs semmi báj! Élmények én, nehogy még ne csinálta. Mintegy praes. perf. értékben is: Mán az a nagy eklézsia hogy ne kapott egy jó mestert (kántort; = nincs egy jó kántora) I*) — Ide vehetni tán részben az efféléket is, főmondatban: Lett utánna, (hadd legyen, nosza) együk még ezt és! Utóbbi esetben az irt alakról természetesen csak mint előre befejezettnek tekintett cselekvésről ós nem múlt időről lehet szó. 3. írjon vala. — Nyelvjárásunkban, bár ritkábban, ilyen igealak is előfordul feltételes mondat helyett álló felszólításban, inkább közel múltra értve. Pl. Üssön vala csak még v. csak üssön vala még, met a baját eligazíttottam vóna. Me(r)t ha ezt ne tegye v a la, kapott vóna! LŐRiNCznél ez is előfordul: Fizessen vala csak jól, a perit mégnyerte vóna! (Id. h. 231. és 241. 1.) Ez utóbbi példát legalább ma inkább így mondanák: Mán bizon fizet vala jól s akkor a perit megnyerte vóna. Vagy : Ha jól fizetett vóna, akkor a perit megnyerte vóna. A fennebbi aüssön vala csak még /» szerkezetet azonban, melyet LŐRINCZ szintén idéz (MNy. 6 : 231. 1,), használják s így a vala segédigét bizonyos «föltevő mult» alakítására felkiáltásban az írjon mellé is odateszik. Nyilván a jelentő módú használat analógiájára, az ír vala, kell vala — «írt volna, kellett volna» jelentő módú alakok mintájára, mintegy mód- és idő-combinatióval, így: írjon + vala = írjon vala, hol a *) Vö. e szerkezetekhez APOR P. Metaruorphosisának módhasználatát is, BARCZA JÓZSEF, Nyr. 24:358.