Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban 77

A FELTÉTELES ÉS FELSZÓLÍTÓ MODTJ IDŐALAKOK A HÁEOMSZ. NYJ.-BAN. 93 vala inkább az időt, mint a föltételt juttatja kifejezésre: elébb v. közelebbről. — Vö. ZOLNAI (TÖMLŐ GY.) Nómetujvári glosszák, Nyr. 14 : 309. őrülne vala is ! 4. írni fogjon. - - Nagy ritkán ezt az igealakot is hallani mintegy jövőre vonatkozó megjegyzésben, pl.: Csak osztán ne fogjon fájni. (Effélét Kolozsvárt is hallottam egy nőtől.) f * - # Ha most visszatekintünk a látott idő- és módalakokra, látjuk, minő gazdag igeidő és mód használata van a háromszéki nyelvjárásnak s így egyes nyelvjárásainknak ma is, csak utána kell kutatnunk, és következetesség is van e használatban, csak utána kell néznünk s a tényeknek megfelelően psychologiailag kell magyaráznunk. Láttuk, hogy csaknem mindazok az időalakok megvannak ma is nyelvjárásunkban (pl. az ír volt kivételévél), melyek a régi nyelvben megvoltak; sőt a fölszólító és feltételes meg a jelentő módban is több időalak van, mint a mai irodalmi nyelvben, de meg a régiben is. Valósággal TINÓDI és ILOSVAI SELYMES PÉTEE kora. a régi magyar költők és a kódexek kora jut eszünkbe a sok vala és volt, az íra, írt vala és írt volt stb. alakok ma is élő használatának hallatára, a mi itt-ott kissé szintén egyhangúnak látszik (pl. a sok vala alkalmazásánál); de viszont mennyi kifejezásbeli árnyalat, külömbség van bennük, mint azt pl. BUDENZ idézett régi összeállítása (MNy. 5 : 355—58.) vagy LŐRINCZ összefoglalása (MNy. 6 : 231.) s KRIZA Vadrózsáinak főként IV. pontja, a háromszéki szólásmódok és közmondások, helyesebben beszélgetések összefüggő használatba n is feltüntetnek. Természetes, hogy ezek az időalakok a régibb, HUNFALVY és SzARVAs-féle elméletbe nem fértek be csak úgy kikapott szemelvények alapján (vö. SZARVAS, Igeidők 8.), és tán az actiók tanának újabb hívei is részben a latin nyelv időalakjainak mintájára felvett igealakokat látnának bennük. Pedig ezek is a természetes nyelvfejlődés eredményei, csak helyesen kell néznünk és elemeznünk. Mint láttuk, nemcsak cselekvés állapotát, de valóban időt is juttatnak kifejezésre; sőt annak szűkebb, pontosabb meghatározását is, határozó szó nélkül is (pl. az íra, és vala összetételekben); természetesen némelykor inkább a cselek-