Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

ÉSZAKI- OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 387 iil ?» moydt lauldt: «ai mandu iidal nila.it •— undn ai mandu %ieldl;m!» — amup yodi-svjdt uelleu;» — «ndn éalithhn'h ai mandu mur yoza ioytds. vmandu malai us9n?» — «taz9m yol tűsen f tör§m nvnen parddm tdsl and ös/» tdus küs kn'ds. — «ai mandu ioyo-lvya!)) ai mandu ivyo-lnyds, i-pehk pela dm'sds. tdus aiiltaii iöySl uls, ai mandu tut uldi smn pul'dn ioutsdli. tdus ndldl lou yoza an' ioytds. — «nvn yodi iísdn? an'-ki lábdtsen, uek' and dt lábdtsen ! manem uelda tör§m mosanem pdrtsa.» üs, ihíhs. üumal, iesmal iubina sidi lauSl: «tdus, tazam tülem. nvn l siiitiudn an* iil.n kim-idds, pen'k-yöl elti kuzidds. ai mandu kuzidds, ittam tds mattá mola mouna ö~s9t, si mou pela ardtelna man'sdt. tdus mur pöddr'ht: «i ntédm süiu tom tds pela nez an' ynands.» tdus lau§l: vmandu ybriman old! ma nvnen yodas-keba miiem h mandu mands, ioyoé-'D'ngdrmds: ndui ds'ni iidal nila. tdm dsíü seltta ti ioyatl. mandu nvmdsl: «manhn si uelldVi.* mandu % kari ilb(i) eudlt, i iasl ilb(i) eudlt Ivnds i sdds : ndní szik.» — «A kis mandut öljétek meg!» — «Mi hogyan öljük ineg?» — ('Sajnáljátok?)) A kis mandu a néphez érkezett. «Mandu miért jöttél?» — «A nyájamat hová tetted, az nem volt az istentől neked rendelt nyáj!» A tunguz a felső subát levetette: «Kis mndu gyere be!» A kis mandu bement, az egyik félre leült. A tunguzzal szemben ültek a két oldalsó padkán. A tunguz szép csöndesen íjat fogott, a kis mandut a tűzön keresztül a szive irányában meglőtte. A tunguz nyila ő hozzá nem jutott el. «Mi van veled ? Ha nem tápláltál volna, hát örökre nem tápláltál volna ! Az isten, lehetséges, az én halálomat még nem rendelte el.» Evett, ivott. Miután evett, ivott, így szól: ((Tunguz, a nyájamat elviszem, a te egy borjad nem jön csak.» Kiment, a fognyilásán keresztül füttyentett. A kis mandu füttyentett, erre a nyáj, a mely földön azelőtt voltak, mindvalamennyi arra ment. A tunguz nép beszél: «Egy bolondos borjú nem ment csak a nyájhoz." A tunguz szól: «Mandu rettegj! én tégedet valahogyan [mégis] megöllek!» A mandu ment, visszatekintett: Egy fehér medve jövése látszik. Ez a medve onnét idejön. A mandu gondolja: «Engem ím megöl.» A mandu az egyik lába alá, az egyik keze alá ereszkedett és ment: fehér jegesmedve formává lett. 26"