Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207

228 FOKOS DÁVID. Mint határozószó vilin ,fönt' jeleDtésű : viilí in torogoi kird'éa dlr fönt (a magasban) énekel a fülemile. WICHM. I. d. 243. | vilin didik tuí lobqloz a magasban sokat repdes a galamb. M. d. 245. Személyragos alakok (vilain. vüad, vilaz, vilami, víladi, vilazi) : basma-no derdm véladé vászoning rajtatok. M. d. 268. | vélaz-no pustol, küskaz burtciú rajta pusztó, csípőjén bársony. M. d. 160. jilin tetején, fölött, -n (jüis tetejéről, fölülről, -ról; jili tetejére, fölé, -ra).*) Igen gyakran még nem névutó, és ilyenkor tetején jelentésű. ár-jilin kanos, kános-jilin éur-puni, éunpuni-jilin zanari ves czölöpzet fölött csűr. a csűr tetején szarv-kanál, a szarv-kanál tetején kékes zöld gyöngy. M. tm. 4. Vö. kik \d' u l> o (V int in kenas, k-enas d'iuiin buigirtskon bodi, biugirt'skon hadi d'iiuin li pm'ii auf zwei Sáalen stekt ein Speicher, auf dem Speicher steht ein schreiendes Kohr, am Ende des schreienden Eohres ist ein knöcherner Löffel. WICHM. II. tm. 89. j sizimdon-sizim kiüli minam iir iiuiam hetvenhét csillag van fejem fölött. U. o. I. bűv. 21. Épület: kor ka-jilin pal-nan háztetőn fél kenyér. M. tm. 03. WICHM. II. tm. 257. j ataiez vordiskimts, piiez kor ka jilin puks az apa meg nem született meg, a fia [már] a ház tetején ül. WICHM. II. tm. 224. j das-hik sobor-cerklan jilaz das-kik mul'iez van tizenkét székesegyház tetején tizenkét bogyója van. M. 177. Hegy, fa, oszlop stb.: gurez iiniin uiumo-pui a hegyen almafa van. WICHM. I. d. 392. M. d. 210. | gureg jilin t&ri valíni a hegytetőn barna lovunk. M. d. 266. \vo£ kig-pujilin burli kom van zöld lúczfenyő tetején szürkés evet van. M. d. 101. | cukna cén-kéded pis-pu-dilad' reggel köd van a facsúcson (a fán). M. d. 58. WICHM. I. d. 235. | korkaz viíiiad d'uboed, d'uboed d'iucin mumoed pitvarod előtt czölöp van. a czölöpön alma van. WICHM. I. d. 200. | lijdu jiuiin közi-kömet's & fatönkön borsókalács. U. o. II. tm. 279. j tü-dorá vuésa, m ér é k- d'élén pukis cort-pijáz adga a tóhoz érvén, a fatönk tetején ülő ördögfiókot lát. M. 90 | so-tiris ta-bera adamili kurojilln sejrin-giná pota-na azon időtől fogva az embernek csakis a gabonaszár heg3^én, a kalászban terem [a gabonája], M. 54. Folyó, part, mező: töd'i gins kamioslen iiliosaz tmrli giné papaios Uirdiloz a tiszta folyók fölött sokféle madár *) jil tető, felső rész, pl. tül pis-pu d'éljostás seéjaloz a szél rengeti a fák tetőit. M. d. 124.