Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A locativus-féle határozók a votjákban - 207

218 FOKOS DÁVID. ej val ebben a szarapuli kerületben teljességgel nincs, kit ne ismernék. M. d. 82. | ta puriú dünjaén MikaVEa kék nénal vetlésa, ber-punaz surás-doris korkaáz adja ebben a homályos világban Miska két napig járván, végtére az út mellett egy házat lát meg. M. 93. j vaékala dir ja ta d un ne in mizon murtjos ulitt'am — tué badfiines marjos-ká hajdani időben ezen a világon más emberek éltek — olyan igen nagyfélék. M. 54. Nagyon érdekesek a következő, ide tartozó szólások: soiaz duinne ad d'éét'é ul ni lébe jenseits glücklich. WICHM. I. d. 456. í (e, kodo, kodo ! soiaz duinne ad minid/ ach, Eudoxia, Eudoxia! In die jenseitige Welt gingst du! U. o. d. 458.) | taiaz dvinne in tinid sekjt potiz ulini lesa wurde es dir vielleicht schwer, in dieser Welt zu lében? U. o. j soiaz duinne ad d'éét'é ul! jenseits lébe glücklich! U. o. és I. d. 463. j soiaz duinnein d'zét's ulini med kildoz ni, piie! mögé es dir, mein Sohn, jenseits gut gehen! U. o. d. 461. | soiaz duinnein ulod ni, mon taiaz kil'i ognam du bist schon jenseits, ich blieb alléin zurück in dieser Welt. U. o. d. 462. | kapt'si kar natalali ulini taiaz duinnei n ! erleichtere Natalie das Lében in dieser Welt! WICHM. I. im. 50. Ezekben a szólásokban, melyek — úgy látszik — csak a glazovi nyelvjárásban fordulnak elő, állandóvá lett a ta és so névmás -i-n ragos alakja (ámbár jelzői használatban fölösleges, vagy legalább is kivételes a rag kitevése), ül. ennek determinált alakja: ta-j-az, so-j-az. A determinatiónak ily különös alkalmazására nézve vö. soiz kinem no so-bere nal'tskem no add'éern atsiz asize berogin sie schloss ihr Auge zu, darauf schaute sie und sah sich am Ufer. WICHM. II. 162.;*) kuaz vunetem kudjosiz solen val kesegjosiz kidbkin Gott hatte vergessen, welche entfernteren Landstriche ihm gehörten. U. o. II. 140.; kudiniz éinminid adjiskod? melyik szemeddel látsz? M. 115. Ez utóbbira vonatkozólag BÜDENZ (Ugr. Sprachstudien II.) már megjegyezte, hogy a determinatio e szóban körülbelül a német «da»-nak felel meg, tehát kudiz «welcher da». így kell magyaráznunk az említett szólásokat is, tehát taiaz duiúnefn jelentése: «itt, ezen a világon*).**) Az előbb említett gurt szó nemcsak «falu» jelentésű; lakást, lakóhelyet is tesz; így gurtin: otthon, tkp. a lakásban. Példák: gurtin ta mesokaz gus-ula pensa, aciz gur-vilá tuboz otthon ezt a zsákot a pad alá teszi, maga pedig a kemencze tetejébe mászik. M. 109. | se a gurt ad Vossud^jibo-ulad pon ! ezt tedd otthon ForsutZ-oszlopod alá! M. 114. j L. inessivus a), *) Éppígy taiiz ez. WICHM. II. 160.; taiz ez. Kaz. Mát. 10, 4. **) Vö; műket duneyn in der anderen Welt. WIED. 120.