Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Ásbóth Oszkár: A magyar nyelv árja és kaukázusi elemei. (Megjegyzések Munkácsi Bernátnak «Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben» cz. munkájára.) (V.) 50

'• 'ifi 4 magyar nyelv árja és kaukázusi elemei. [MUNKÁCSI BERNÁT. Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. I.] (Ötödik közlemény.) Oszét hatás II. Az oszét hatásról szóló I. közleményemben (1. NyK. 34.: 100—121. 1.)*) azokkal a szókkal foglalkoztam, a melyek g-, k- vagy /i-hangon kezdődtek; ezúttal azokról kívánok szólni, a melyek torokhangon végződnek. Ha csak egy pár szóval kellene foglalkoznom, a melyek talán véletlenül éppen oszét szókkal csengenek össze, ha csak a SiMONYitól a «fontosabb és biztosabb szóegyeztetések » csoportjában említett gazdag, keszeg, méreg, részeg, üstök, üveg • szókkal kellene törődnöm, föladatom könnyű volna, olyan könnyű, hogy örömemben ráadnám még a vendég szót is, a melyet SIMONYI sehogy sem akar oszétnek elismerni; de a dolog, fájdalom, nem olyan egyszerű, sőt inkább ijesztően bonyolódott. Hogy valahogy megvethessük a lábunkat, kezdjük a méreg szón, a mely mégis csak bizonyos joggal mondható oszét eredetűnek. A gazdag szót, a melyet talán más még sokkal alkalmasabbnak tarthatná, mert igazán csak az oszét nyelvben található vele összecsengő és egyjelentésű szó,éppen MUNKÁCSI tette amiczélunkra teljesen alkalmatlanná, annyira iparkodott bennünk azt a hitet megingatni, hogy ez a szó oszét lehetne; különben is behatóan foglalkoztam már e szóval és rámutattam nemcsak arra a sok lehetetlen combinatióra, a melyet Mu. az oszét ydzdug-qazdig szóhoz fűz, hanem arra is, és ez sokkal fontosabb, hogy az oszét szó a szakférfiak előtt rejtvény, hogy MILLEK VSZEVOLOD, az oszét nyelv legkiválóbb ismerője, arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati nyelvjárásban hallható ydzdug az eredetibb alak, míg a magyar gazdag, mert régebben kazdagnak hangzott, csak a sokkal fiatalabb*) L. ugyanott annak igazolását, hogy miért írok oszét-et és nem németes helyesírással osszét-et 103. 1. /T