Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)
Tanulmányok - Pólay Vilmos: A vogul infinitivus használata tekintettel a magyarra 370
424 PÓLAY VILMOS. puylátéytni l'éy-mds áméy púm ilméstém khgm-palépén micsoda bolond ember vagyok én — mondja — az egy bezárkózni szó miatt odaadtam a magam fiát a manónak IV. 362. 6. A czéljelzőt a magyarban igen gyakran körülírjuk az inf. és való szóval. Hasonló szerkezetet találunk a vogulban is, csakhogy itt megint az inf. helyett a -né-vel képzett igenév áll. Ilyenek: ti totn-utén yotál'é-ke tote'in az elvinni való holmidat bármerre viheted II. 56. manér éri, man téri-ut éri, man masné illám éri, man qln éri: am séléri-utém, am átéri-utém ti voss tei, voss miéi a mi kell, akár enni való kell, akár öltő ruha kell, akár pénz kell: az én szerzeményemet, az én gyütöttemet hadd egye, hadd birja ő majd IV. 324. khivqrin khul khürém náysém oqmpám téné-khar jet pnnsém három szárított vagdalék halkopoltyut viszek magammal ebeimnek eledelül IV. 245. masténé-khqr oqt áriáimén öltöztetni valónk nincsen IV. 374. tini-khqrqn ikéminét enni valójuk nincsen IV. 351. 7. Az úgyn. figura etymologica első tagjául a magyarban többnyire inf. áll, de találunk egyes megállapodott kifejezésekben -t képzős főnevekből alkotott -on végű határozókat vagy -va, -ve-végíí módhatározókat is, pl. folyton foly, futtán fut és várva vár, futva fut. A régi nyelvben a -ván, -vén-végü igenév használata gyakoribb mint a -va, -ve-végííé s azért olyan mondatokat is találunk, mint: latuan lattoc es nem lattoc MünchC. 38. latuan lassanac es ne lassanac MünchC. 77. BEASSAI a figura etymologica inf.-át akként magyarázza, hogy az inf. az illető kifejezés inchoativumául szolgál és mindnyájokat -í-vel ragozott -ás, •ás-végű nevekkel «látást láttam, de evést nem ettem» lehet magyarázni [v. ö. ErdyC.: négy meel! kerdeest kerdween ew tewle 570.j. A vogulban ilyen esetekben csak egyszer találtam inf.-t, különben mindig -né-vel képzett igenevet. Érdekes a BiussAi-féle magyarázatnak találkozása a vogul -né képző nom. actionis jelentésben való szerepével. Pl.: péntémlané ti péntémlésmén megalakulni ím megalakultunk I. 101. jqutá püyém sát yumiu sánkamténé ti sáykémtaslem íjjá fogott ferfidat ím megteremtettem I. 132. ktvoua kwálné sakwoss kwale'in kimenni csak kimész II. 123. yumin yujtné ti yitjtáslén férjed felbujtani felbujtottad II. 81. latin totné kwoss toiséin üzenetet hozni ugyan hoztam II. 296. II. A part. pra31. és gerundium képző inf. he-