Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAIK K. 41 h) Máté XXVIL 7.: Miinch.-k. zarandokocnac temetéséére, Jord. k.: az zarandokolcnak temeteesekre — Vulg. in sepulturam peregrinorum ; Assem.: VL pogrébanie strarnrnyimh, Zogr., Mar.: B'K HCrp'lvKAHH CTpaH'KH'KI/VVK, Sav. kn. : K'lv IICrpiiKANHE CTpdHK­H'KKU'K = gör. sic, tacpyjv TOÍ<; £évoic Ebből a két alakból az derül ki, hogy az óbolgárban a sza­rándok-nok stranhWb, stranbnyj (v. ö. még Euch. S. 33., Supr. 93, 329, 343, 418, 430, 431, 432, 433, 434, 450.) a megfelelője. A fia­talabb szerkesztésű s Oroszországban talált C. Snprasliensisben •ezenfelül stranhnik'b is a szarándok neve (97.: CTPANHHK'KI, 361, 446.: CTPAHHHK'K, 364.: CTP<\N'NHK-1V). Azért említem, hogy •Oroszországban talált Cod. Supr., mert az oroszban ma is strán­nikb szarándokot jelent, s így a kifejezés a Cod. Supr.-ben orosz redactióbeli kifejezés is lehet. Az egyházi szláv nyelvemlékekben a, stranhnik'b & s z arán d ok jelentés mellett «idegent, barbárt» is jelent (v. ö. JAG. Zur Entst. II. 64, 69. és MIKL. Lex. p.). Mielőtt fejtegetésemben tovább mennék, megemlítem, hogy az óbolgár és egyházi szláv emlékekben más kifejezések is vannak a szarándokra; ilyen a prisidbcb (v. ö. Luk. XXIV. 18.; zsolt. XXXVIII. 13, CXVIII. 54.), az otbsblbnikb (v. ö. otiti, otbchodíti: szarándokolni, Mar. index) stb. Az óbolg. stranbn'b, stranbnyj. stranhnik'b az óbolg. strana szó származéka, a mely «oldal, általában vidék, idegen tartományi) jelentésű. A mai gör. kel. szláv nyelvek közül szarándok jelentés­sel csak az oroszban van meg a szó, a hol ttránnikb SLZ alakja (V. Ö. or. CTpaHCTBOBaTb: utazni, vándorolni; más kifejezés: palomnik'b); a bolgárban poklonnik, hadfija, hadzi (DUVERNOIS és VAZOV, Pod jármom 37.), a szerbben poklonik, hadzi, had&ija (VÜK3 ) a szó, de nincs kizárva, hogy valamikor megvolt a strannikb is a bolgár­szerbben. A stranbn'b = szarándok szó azonban nem ismeretlen a róm. kath. szláv nyelvekben sem. Az éjszaknyugati szláv nyelvekben ugyan ismeretlen (v. ö. lengy. pqtnik, pielgrzym, cs. poutnik, t. pkt­nik s= szarándok; a Kíjewi levelekben inokostb = peregrinatio, v. ö. JAG. WB1. 45, Arch. XXIV. 266, SREZNEVSKIJ, Mat.), de nem az a róm. kath. délszláv nyelvekben; a szlovénben és a horvátban. A horvát glagolita irodalomban a szarándok = stranawb (v. ö. >Starine VII. 111, 114.: más kifejezés: hodac, ma: hodacastnik

Next

/
Oldalképek
Tartalom