Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban 332

34() ERDÉLYI LAJOS. tartva szem előtt, itt-ott a mennyiben szükséges volt és lehetett, a nyelvtörténetre és pedig magának a nyelvjárásnak régibb törté­netére is utalok, s e végett nyelvjárásunkra vonatkozó nyelv­emlékeket is vettem figyelembe. így a Székely Oklevéltár három­széki leveleit a 16—17. századra nézve (II. III. IV. köt.); DEÁK FARKAsnak uzoni BÉLDI PÁL életében közölt leveleket a 17. szá­zadra1); br. APOR PÉTER és családja levelezését2 ) a 17—18. szá­zadra ; MIKES KELEMEN leveleit — a melyek szintén e nyelvjárásba tartoznak, ugyanarra a korra (18. sz.); aztán KOMÁROMY LAJOS-nak MATKÓ ISTVÁN, háromszéki, kézdivásárhelyi születésű hitvi­tázó műveiről szóló czikkét a 17. századra (Nyr. 2 :264—5.), s más egykorú Írókat, GELEJI KATONA ISTVÁN Magyar gramatikáts­káját, 1634,3 ) a Nyelvtörténeti Szótárt stb. Az egyes időalakok ilyen vagy olyan használatánál pedig keresni fogom azt a p s y­chologiai okot és alapot (psych. momentum), melyen az illető használat tán világosabbá válhatik előttünk. A példákat legtöbbnyire saját gyűjtésemből adom, mint olyanokat, melyeket közvetlen megfigyelések alkalmával híven jegyeztem föl. A teljesség kedvéért azonban BüDENztől, IvRizÁtól és LŐRiNCztől is idézek; de csakis olyan példákat, a melyekről tudom, hogy hallhatók. így használom és idézem ugyancsak a teljességre való törekvés czóljából az ARANY-GYULAI-féle Magyar Népköltési gyűjtemény III. kötetét, a székelyföldi gyűjtést is (Bpest, 1882), azokat az adatait, melyek Háromszékre vonatkoz­nak. (Balladák és közmondások, szólásformák.) Önkényes alkotás­tól természetesen tartózkodtam. Olyan esetben, a melyre nézve tu­dom, hogy az illető alak ilyen vagy olyan használatban előfordul nyelvjárásunkban, nekem azonban nincs rá példám vagy nincs elég példám, másokra is hivatkozom. Végül jelezni kívánom azt is, hogy bár példáimat az egész megye területéről jegyezgettem föl s ennélfogva idézésükben az illető hely, vidék kiejtését megfelelő leírást kellene használnom (Háromszéken is valami hét tájszólás van), mivel túlnyomó rész-1) Történelmi életrajzok, Budapest 1887. 2) Br. APOR PÉTER verses művei és levelei (1676—175^.), szerk. dr. SZÁDECZKY LAJOS, II. köt. 19U3. Magyar történelmi emlékek, 37. k. 3) TOLDY P., Régi magyar nyelvészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom