Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 3 I rülményre már DOBROWSKY is felhivta a szlavisták figyelmét (v. ö. Slovanka 1.254.). Ez egyezés azonban magyar befolyás alatt keletkezett egyezés lesz, s a felsorolt nyelvekben újabb keletű. A magyar ban megvolt már a szabad, szabadít, mikor a miatyánkot latinból magyarra fordították. Hogy latinból van a magyar fordítás, bizonyítja a «Yöyőn te orzagod» = regnum tuum kitétel. A róm. kath. szláv nyelvekben e helyen kralevstvo: királyságod van [csupán az osztr. szlovénben bogatstvo (= gazdagság, klagenfurti kézirat, a németből való fordítás mellett bizonyít, a hol ríchi = ország és gazdag, v. ö. Letopis 1891 : 139, Laibach és Kres I. 180.)]; ha a m. miatyánk a szlávból való fordítás lenne, országod helyett királyságod volna a kitétel. A m. miatyánk latinból van fordítva, s a fordítás idején mind a szabadít, mind pedig a gonosz megvolt már nyelvünkben. szakramentum, lehetséges, hogy sakramentom ejtéssel is; latin okleveleinkben sacramentum (1234. Turopolje, Mon. I.); — lat. sacramentum (az olasz nyelvjárásokban sagramento is, így Velenczében is, BOERIO). A ca- és kaj-horv.-ban sakrament (SURM. Acta croat. 147, HABDELICH), a szlovénben zakrament stb. szent. Ez a szó hangalakja már a legrégibb nyelvemlékeinkben is (v. ö. HB.: szén achscin, szent peter urot, szentucut, Gyulafej, sorok: scent oltarun), s több nyelvben találunk a m. szóhoz egészen hasonló hangalakú szavakat. A németben már az ófeln. korszakban találunk sent alakot. (Anno-lied), s volt egy kutatónk, a ki a m. szent-et e német alakból származtatta (NyK.XXIV. 341.). A m. szent szó német eredete ellen az szól, hogy keresztény terminológiánkban csak szlovén úton közvetített német eredetű kifejezés van (v. ö. kehely, pünközsd), ellenben közvetlen német nincs. A szlovénben azonban nincs sent (= olv. szent) szó, s ezért valószínűtlen a m. szent német eredete. A román nyelvekben is találunk a magyar szent-hez teljesen hasonló hangalakú szót. Ilyen a fr. saint, írva régi iratokban sent is, ilyen az ol. santo (nyelvjárási sant) egy esetleges sent nyelvjárási alakja (v. ö. vei. ol. tuti lí sentí, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. 62, észak-ol. XV. század: sente = lat. sancta3, Denkschr. XXII. 110.) s ilyen a ráto-román sent, a mely közönséges alak helyneveknél (v. ö. Sent Blas, Senta Maria, Sent Sciefin, Arch. f. slav. Phil. XIV. 228, 229, 234.). Ez alakok •egyike-másika behatolt á szláv nyelvekbe is; ilyen az egyh. szláv