Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

30 MELIOH JÁNOS. stóla: 1. Általában ruha (v. ö. Bécsi-k. Hester VI. 10, 11, Bar. IV. 20, Münch.-k. Luk. XV. 22, XX. 46. és NySz.-ban: Jord.k.; az cbolgárban o^í^'A^ felel meg neki); 2. Egyházi értelemben : a) az a szallagszerű ruhadarab, a melyet a pap a miseing fölé ölt (Birk-k., M. Könyvszemle XIV. 18.); b) az egyházi jövedelem, illetve pénz, a melyet a papnak fizetni kell azokért az egyházi functiókert, a melyek elvégzéséhez a stóla felvétele is szükséges; -— lat. stóla, ol., vei. ol. stóla, mii. ol. stolla stb. A róm. kath. szláv nyelvek közül a következőkben van a szó s-sel: ca-horv. stóla (XIV. századi glagolita adat, Starine XIV. 214, 217. és BERCIC, Dvie 32.), kaj-horv. stóla, szlov. stöla (PLETERSNIK), CS. t. stóla. A gör. kel. egyházban ez a kifejezés: gör. ivíxpa^ijktm, or. epitrachili,, bolg. patriehil, patrachil stb. süket péntek, s. vasárnap, v. ö. A hét és napjai. Szabadít. «De szabadíts meg a gonosztól*. E mondatban a szabadíts is, meg a gonosz szó is szláv eredetű kifejezés. Néhány szláv nyelvben már most a miatyánknak e helyén szintén a szabad szót találjuk; e nyelvek a következők : A) Hazai szlov.: «nego oszloubodi nász od hüdoga» (Vöre ki. navuk 1754. év, 175. 1., Növi abec. Sopron 1820, 32. 1. s az összes újabb kátékban). A legrégibb hazai szlovénben e helyen ezt találjuk: «ali náz obarui od vszega zla» (Abec. szlow. 1725. év) és az osztrákban «nego rési nas od zlega». A hazai szlovénben újabb, magyar hatás alatt keletkezett kifejezés lesz az «oszloubodi». B) Kaj-horvát és ca-horv. régibb emlékekben: XVI. század VERANCSICS Diction.: «da oszlobodi naasz od-aszla», hazai ca-horv. «nego oszlobodi nász od zla» (Jakcar 14. 1.), kaj-horv. «nego oszlobodi nász od zla» (vagy «hudoga», Abecedar, Varazsd, 1828, 8. 1., OJURKOVIC, Izvod, Pest 1819, 30. 1.). Ezekben az adatokban is magyar hatással lehet dolgunk. C) A kihalt erdélyi bolgár: «szlobode ni ot szakvo szlo» (BERNEKER, Chrest. 177.). Az összes szláv nyelvekben a miatyánkban a m. «de zabadoch műnket gonoztol» (Münch.-k. VI. 13.) mondatnak zabadoch helyén izbavi, zbav (óbolg., gör. kel. szlávság, róm. kath. szlávság: bolg., szerb-horv., cseh-t., lengy.), rési (osztr. szlov.), obarví (hazai szlov.), inimsz, liumsz (szorb), lösay (poláb, BERNEKER, Chrest. 481. < ném. eiióse) kifejezéseket találunk, csupán a h. szlov., kaj- és ca-horv. és az erd. bolg. miatyánkban oszlobodi, szlobode kitételt. Erre a kö-