Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Viszota Gyula: Révai, Verseghy és a tiszti szótárak 194

EÉVAT, VERSEGHY ÉS A TISZTI SZÓTÁRAK. 215 ben Pest vármegye 1806-iki szótárának sorrendjét s ugyanezt követi Zala vármegye Tiszti Szótára is. Az első részben, A hivatalbéli levelezésnek czímeiben, első sorban a czím ellen volt kifogása Verseghynek. Szerinte «a' czím*) név a' németből van véve, és sokkal újjabb, szokatlanabb, mint titulus, titulatura, titulál, mellyek már régen megmagyarosodtak». Kisfaludy és Zala vármegye elfogadta a czímet, de megtartotta a titulust is. A felség czímezéséhez a következő «Intés»-t fűzte VERSEGHY: Mind ebben, mind a' következendőkben megtisztogatom én a' magyarságot is. Sokszor egy parányi kicsinység nagy külömbséget okozhat, így én nem tartom jónak elhagyni ama' megrövidített Dativusok utánn az apostrophust, mellyek a' deák genitivusokat szokták kifejezni. Mert Austria FŐ Herczegének annyit tesz, mint Austria Archiduci suo; de apostrophussal Austria FŐ Herczegének nem tehet egyebet, mint Austriae Archiduci. A' köz beszédben az illyen eseteket elkerülni könnyű; de az írásban, és kivált a' Curialis stílusban a' tökélletes határozat, avvagy praecisio nagyon szükséges. KISFALUDY SÁNDOR szintén így szól e pont után : Az Apostropha a' Grenitivusok mellett el ne hagyasson. ZALA ezt elfogadta. A magyar királyi udvari cancellariának czíménél azt tartotta VERSEGHY rossznak a pesti szótárban, hogy a jóvolt és lekötelezett elválasztva volt írva. KISFALUDY SÁNDOR szintén megjegyzi, hogy jővolttába — lekötelezett öszveirattassók. A nádor czímét nagyjában elfogadta. Megjegyzése, illetve intése ez volt: Fzeredes hamarabb tehetne Óbestert, mint Generálist. A' német Oberster vagy Obrist névből megrontott Óbester szó olly járatos az egész Magyar Nemzetnél, hogy még a' Fő vezér helyett is jobban megfelelne a' Colonel franczia szónak, melly a' deák columna szóból eredt, és ollyan Tisztet jelentett valaha, a' ki olly seregnek parancsolt, melly hajdan már piramis, már cónus, már meg négyszögletű hosszas oszlop forma csoportokban járt és hadakozott, ammint a' Polybius' Históriájának franczia vagy német fordításához ragasztott közép *) CSÁSZÁRI LOSY PÁL kecskeméti reform, professor a czímet francziának tartotta : címe valaminek teteje. PÉCHY IMRE «A magyar nyelvről a polgári és peres dolgok folytatásában)) ez. müvében ezt írja a czím, szóról: «Ha új szó akar szokásba hozódni, vigyázni kell, hogy a' Törsök szó Magyar eredetű, ós most is szokásban levő szó légyen, külömben az új szó érthetetlen lészen, p. o. Czím egynehány Esztendeje, hogy ez helyett Titulus veszik, meg nem gondolván, hogy idegen szót, más idegen szóval tserélnének fel, még pedig érthetetlenebbel. Címe Frantzia szó valaminek tetejét és hegyit teszi; ebből lett Cimier és jelentette eleintén a' Paisok és sisakok felső részén levő ékességet, azután a' Nemesi Czimerbe a' felső Koronát; a' midőn a' Czimereket a' több Nemzetek is szokásban vették, a' Nevezetét a' Magyarok is elfogadták a' Frantziáktól, és az ő Nemességeknek Jelit Czimemek nevezték. Nem tehet tehát Czim Titulust, nem is lehet ebből Czimer ilyen Törsök szót tsinálni Czim; hanem jobb megtartani tovább is ezt Titulus; Mert az írás tudatlan is meg érti, ezt pedig Czim mit tegyen, gondolkodás utánn is alig lehet eltalálni!)) Bizonyára VERSEGHYnek van igaza, mert a czím-et czímerből csonkította BARCZAFALVY s czimer pedig a középfelnémet zimierből lett, ez meg a franczia cimierből. 0