Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

144 MELICH JÁNOS. latok. Hogy ezt bebizonyítsuk, s hogy a Beszterczei Szójegyzék eredetijére vonatkozó, még el nem mondott nézeteket is kellőleg méltathassuk, a szójegyzék koráról, nyelvéről szólhassunk, szükségünk van arra, hogy előbb a Schlágli Szójegyzékről is elmondjuk tájékoztató megjegyzéseinket. 2. A Schlágli Szójegyzék. Ezt a nyelvemlékünket VIELHABEK GOTTFRIED, a schlágli3

) premontrei ház könyvtárosa fedezte fel 1890-ben Schláglben egy colligatumban. A colligatum czíme : Hortularium, azaz latin szótár latin magyarázatokkal; az egész gyűjtemény 184 levélből állott, melynek 1 —161 levele a tulajdonképeni Hortularium, a melyben magyar glosszák is vannak (lásd az alfabetikus szótárak közt 1. szám alatt); a 163-—176 közti lapok ünnepekről és szentekről, köztük magyarokról is szóló missale van s végül a 177—184 közti lapokon egy fogalomkörök szerint csoportosított latin-magyar szógyűjteményt találunk, a melyet most Schlágli Szójegyzéknek nevezünk. A gyűjtelékes munka jelenleg részeire van választva, s külön-külön emlékként elkönyvelve Schláglben őrzik. Hogy ez a gyűjtelékes kézirat magyarországi szellemi termék, azt épp a missaléban levő magyar szentekről szóló rész bizonyítja. VIELHABER felfedezéserői értesítette HORVÁTH BALÁZSÍ, a ki viszont SZAMOTA ISTVÁN, korán elhunyt jeles történeti nyelvészünk figyelmét hívta fel ez emlékre. SZAMOTA aztán Schláglbe utazott, s az emléket leírta, lefényképeztette, s becses nyelvi magyarázatokkal a következő czímmel a M. Tud. Akadémia költségén kiadta: «A Schágli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Az eredeti kéziratból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta SZAMOTA ISTVÁN. A szójegyzék fényképével. Budapest 1894.» SZAMOTA kiadása egyike a leggondosabbaknak; mindössze két kiadásbeli hibát találtam benne; ezek: 547. szám alatt: dalmath, az eredetiben: dalamath, 1245. szám alatt: ordas zinew, az eredetiben: ordas zine ; más hibák: th: SzAMOTÁnál eh több szóban nem veendő hibának, mert a régi kéziratokban eh és th sokszor egyformán van írva. Ezek a hibák nem kisebbítik SZAMOTA érdemét, sőt ha tekintetbe veszszük azt a gazdag oklevélbeli anyagot, melylyel a szerző egy-egy nehezen érthető, ritkábban előforduló magyar szót értelmez, e kiadás filológiai irodalmunk legjobbjai közé tartozik. *) Schlágl falucska Felső-Ausztriában, Linztől 55 km.-nyire.