Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

130 MELICH JÁNOS. A tudományos szótáraknál azonban a szoros abécze-rendtől gyakran eltérnek az írók. GEIMM szótára, a Czuczon-FoGAKASi-féle nagyszótár, SZAMOTA-ZOLNAI Oklevél-Szótárasa SziNNYEi-fóleMagyar Tájszótár (ez utóbbi csak az igekötős őszszetételeknél tesz kivételt) szoros betűrendet követnek, a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztői azonban a szoros betűrendet megbolygatták. Legelőszőr is bele vitték a szoros betűrendbe a szavak etymologiai összefüggését, a mivel kétségtelenül nagy szolgálatot tettek az etymologiai szótárírónak is. A NySzót.-ban pl. a tökéli a tesz ige származékai közé van fölvéve, az állapot az áll alá stb. Az alárendelő összetételeket meg, hogy az egyes szók jelentésbelileg ne legyenek kiszakítva az őket tudományos szempontból megillető helyükből, a főfogalmat kifejező utótagnál tárgyalják. Egy részt tehát etymologiai összefüggés kedvéért, másrészt, hogy a szavak jelentéstani szempontból ne legyenek elszigetelten tárgyalva, az alfabetikus sorrendbe tudományos szempontokat vittek bele. Mindkét vállalkozásukért elismerés, s nem gáncs illette volna őket. Hogy azonban mégis gáncs érte őket még az avatottabbak részéről is, annak oka, hogy a fentvázolt két tudományos szempont a legnagyobb vaskövetkezetességgel gyakran végre se hajtható, mert a czímszónak ide vagy oda sorolása gyakran maga is hosszabb bizonyításra szorul. A kedd szót pl. szabályszerűen a két számnévnél, az orczá-t a száj-nál kellene tárgyalni; a húshagyó-í a hagyó-néX, a húshagyó kedd-et pedig keddnél kell felemlíteni. De épp az utolsó példa mutatja, hogy a fentebbi tudományos elv szoros figyelembe vételével már a húshagyó is két külön helyre kerül. Mindezeket figyelembe véve nekünk is az a nézetünk, hogy a tudományos szótárakban is szoros alfabetikus sorrendnek kell lenni (v. ö. PETZ GEDEON, Szótárírás és szótárirodalom, NyK. XXVIII. 212.), s a fenti két tudományos szempontnak utalásokkal kell eleget tenni. így legalább elkerüljük azt, hogy a szótárhoz még külön szómutatót kell készíteni. Semmiféle tudományos elvvel sem támogatható azonban a szavaknak olyan fölsorolása, a milyen egynémely külföldi szótárban van. Csak egyet mutatok be e nemből. SCHMELLER «Bayerisches Wörterbuch/>-ja (először 1827, másodszor 1872—4) a következőkép van elrendezve : A szókezdetre döntő a szókezdő mássalhangzók képzésének helye; így történik, hogy a b-n kezdődő szavak után