Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - I. 127

A magyar szotárirodalom.} (Első közlemény.) A szótár szót a XVI., XVII. és részben a XVIII. század írói nem ismerték. SZIKSZAI FABRICIUS BALÁZS Nomenclaturá-jának ÚJFALVI-féle kiadásában (először 1597, az idézet az 1619-i kiadásból való) a Dictionarium Latino-Ungaricum = «Neves könyv, Deákul s- Magyarul», míg MOLNÁR ALBEET szótárában «dictionáriom» (v. ö. 1. kiadás: «Altórfium-Városka az Noribergai vrac tartományában .. . Holot ez D i c t i o n a r i o m o t írta ALBERTUS MOLNÁR. 1603. esztendőben*)), «könyv avagy Eegestrom, Laystrom, Melyben minden igék rendel föliratatnac es megmagyaraztatnacw (v. ö. 1. kiadás dictionarium szónál), «Igéket magyarázó könyv. Dictionariom» (Lexis ... Lexicon szónál a 2. kiadásban) olvasható. COMENIUS «Lexicon januale» (1652, 10. b. 1.) kiadói a «Lexicon vocum»-ot «a Szoknak Laj str oma»val fordítják, míg ugyané könyv XXV. fejezete szerint «Lexicum: vocum totius linguae recensitio = Szokat magyarázó k ő n y v». Általában állíthatjuk, hogy a XVIII. század közepéig irodalmunkban vagy a latin szót használták szótár jelentésben, vagy pedig körülírva, magyarázó kitétellel éltek. PÁRIZ-PÁPAI szótárának BoD-fóle kiadásában (1767) jelenik meg először a szótár szó ; e kiadásban ezt olvassuk: ((Lexicon ... Zőtár,szokot magyarázó könyv».MivelPÁRIZPÁPAI szótárának előző kiadásaiban (1708, 1762) a latin részben sem a dictionarium, sem pedig a lexicon szó elő nem fordul, azt kell állítanunk, hogy ezt az adatot BŐD PÉTER iktatta be a szótárba, s mivel régies, az ő szótárában használt helyesírástól elütő alak*) A budapesti tud. egyetemen az 1904—5. tanévben tartott előadások.