Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - VIII. 12

54 MELICH JÁNOS. A mit e két idézetben látunk, ugyanaz ismétlődnék, ha a kiilömböző fordítások Máté VI. 3, 4, Luk. XI. 41, XII. 33. helyeit vetnők egybe. A magyar bibliafordítások alamizsna adata itt is a róm. kath. szláv fordításokkal egyeznék, ellenben merőben külömböznék a gör. kel. szlávoktól. A fenti két összeállítás azt is mutatja, hogy az óbolg.-ban az alamizsna-iaok milostyni : /VVNAOCT'MNH a neve (v. ö. még Máté IX. 13: Assem., Mar., a hibára JAGIC, Cod. Mar. index; Cod. Supr. 376, 435 ; Euch. Sin.: 126, Psalt. Sin.:. XXXII. 5, CII. 6.); ezt találjuk a külömböző szerkesztésű gör. kel. szláv egyházi nyelvemlékekben (v. ö. Ostrom, ev., Listky Undol., SEEZNEVSKIJ szót., Trnov. ev., Dobrom. ev., ugyanitt milostinja is, LAVROV, Obzor, szót.), valamint a mai gör. kel. szláv bibliákban és nyelvekben (a bolgárban pomcinu: almosén, CANKOFF 192, v. ö. MIKL. Christ. Term. 56. §. és MTsz.: jpomána : alamizsna, ajándék).. A gör. kel. szláv egyházi terminológiában se ma, se a múltban a magy. alamizsna szóhoz hasonló hangalakú szó elő nem fordul. A magy. alamizsna tehát se az óbolgárból, se pedig más gör. kel. szláv nyelvből való nem lehet. Mielőtt azt igyekeznénk megállapítani, mely róm. kath. szláv nyelvből való a szó, meg kell említenünk, hogy az átadók csoportjából az olasz is kizárandó; az olaszhan az alamizsna = limosina, ó-mil. lemosina, lemosena, lemosna (Sitzungsber. LIX. 8, 9.), vei. ol* lemosina (BOERIO, BERTANZA e LAZZARINI, II diai. ven. 58. 1.: innen dalm. horv. lemoz'ina, JIREC. Die Kom. I. 85, spalatoi Bern. lemozina, Kad CXXXVI. 181.); a velenczei latin krónikákban elomosina PERTZ, M. G. SS. VII. 23, nálunk 1095-ben, DÁVID dux oklevelében: elemosina; ugyanígy 1050-ben franczia oklevélben : statum; elemosin^, BEUSEN, Elem. 195. 1.), a rovignoi ven. lad.-ban limúzana (IVE 18. 1.). Ez olasz és ven. ladin alakokból a mi szavunk meg nem magyarázódik. MELICH JÁNOS;.