Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Szilasi Móricz. Adalékok a finn-ugor palatalis mássalhangzók történetéhez. 458

462 GOMBOCZ ZOLTÁN. 11. Holló. Elmaradt: KL. kintié/ | AL. khullé% [ P. kidé/ j T. khuláy id. Hogy kerül ebbe a csoportba vogK. khwéréy csóka ? S miért maradt el mellőle vogKL. khwéréy | P. kworéy | AL. sqplakhweréy «kráhe»? Miért kerül ugyanaz a khwoié% még egyszer elő a m. harkály szó rokonai között? 12. Hónalj. Hogy kerül ide a vogP. lol-khönér «a láb alsó térdhajlata» ? Hisz vannak pontos megfelelői a vogulságban is: vogE. (la'il)-yayrá j K. khenér j T. khánra id. Ide tartozik még finn kyynára sing, rőf; kyynárpáá könyök; lappF. gainer id. s talán még kupnaj, kunyyi «könyök», s a m. könyök is, mint MUNKÁCSI gondolja. 13. Hosszú. Kimaradt: vogT. khuso, khgso id. 14. Hány. Pótlandó: vogK. khivankhi | P. /./t^rci id. SZILASI szerint bizonyosan ide sorolható még vogE. /ansi «ismer, fölismerő | T. khanc- stb. Lehetetlen alakilag (v. ö. a magánhangzó színe az összes nyelvjárásokon végig eltérő), de még inkább jelentósileg; Sz. szerint a jelentésfejlődés a következő :megismer< meglát, de hiszen a vogul khun- nem azt jelenti, hogy «meglát», hanem ellenkezőleg «die Augen schliessen». Ugyanezt jelenti a mordv. kontse- is, a mely persze csakugyan a kone- «húny» ige származéka. Különben is a vog. yansi igazi rokonaira már SETALA utalt FUF. II. 224: osztj. yoslem «verstehen. können», I. yocém id. | zürj. kuJhd verstehen stb. Nem tartozhatik ide a cser. konc«mutatkozik)) sem, mindenekelőtt jelentése miatt, s másodszor azért sem, mert valószínűleg a koj- «mutatkozik» származéka, mint arra már BUDENZ reámutatott (az 1775. cser. grammatikában kojong-em BhicoBHBaTBca). 15. Horzsol. Mong. %aro- weggraben, wegkratzen, schaben, ebnen megfelelője nem köztör. kir-, hanem kazi- graben, ausgraben, kratzen, abschaben. 16. Holmi. «vogB. yöl ,áldás, jólét'. Úgy kell érteni, hogy hol+mi összetétel s második tagja a félreértett etymologia folytán került hozzá.» Megvallom, ezt a magyarázatot nem tudom máskép érteni, minthogy a hol szó valamikor önálló szó volt «vagyon» értelemmel, de összetévesztették az «ubi» jelentésű hol szóval (de miért?), s e miatt került hozzá a mi szócska. Azt hiszem, kétségtelen, hogy a holmi a tapadásnak éppen olyan egyszerű esete, mint pl. az egymás, vagy a testvér. Eredeti jelentése nem is «portéka», hanem «egy s más». így magyarázza, egészen helyesen, a Nagy Szótár is. Innen van, hogy a határozatlanság mellett néha «kicsinylést» fejez ki, pl. Hol mi czelczapo szo miatt (Born.), Hol mi ehezo latrokat rea támazt (ibid.) (v. ö. LEHB, Toldi 187, SIMONYI, Magyar Nyelv II. 186—7.). 17. Harkály. Egy közös kar-, kir- tőből SZILASI kettőztetéssel, -ca kicsinyítő képzővel, n- és j képzővel, -gi és -ga képzővel. -I