Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Szilasi Móricz. Adalékok a finn-ugor palatalis mássalhangzók történetéhez. 458
ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 461 vog. -Z', m. -gy finnugor előzménye dentalis volt, SETALA szerint dentalis spiráns; az alapalak tehát *&„<?-. Hogy felel meg már most ennek a tör. kai- ? Sehogy sem. Ha a törökséget is bele akarjuk yonni vizsgálódásaink körébe, választásunk csak a következő szóra eshetik: ujg. kot- hinlegen, hinstellen, bei Seite legén; verlassen, zurücklassen | oszm. cag. alt. stb. koi- id. | kaz. kui- id. j ? ? jak. yuot- Jemand überholen ; entgehen. < Tudnivaló, hogy az ilyen esetekben a török alapalakot zöngés dentalissal kell felvennünk, vagyis: *kB d-. V. ö. erre nézve: kaz. buja- festeni; bujau festék | jak. butui roth fárben || ~ mong. budu-yu teinclre; buduk teinture, couleur; | burj. bude-nam fárben ; budek Farbe | kaim. budu-yu fárben; buduy Farbe || tung. Man. Ur. budum schmieren (valószínűleg burjét jövevényszó) j gold. bótko Farbe. kaz. kaji- steppen, sticken || *N» mong. yada-%u coudre en surjet stb. stb. 4. Háj. Pótlandó: vogK. khüt- | T. khgt- id. Hogy kerül ide jak. yojü sürü (erdő, folyadék), oszm. koju, stb. (Hozzá még RADLOFF dick, dickflüssig értelmezése vastag, vastaglábú-nak van fordítva!) 5. Hajlilt. Miért maradt el vogE. %ütayli mellől %ütéyli | AL. khutéltayti hajlong | P. khüti hajlik | T. (il)-khőtant (Je-)hajlik ? (NyK. 25 : 270. 1. MUNKÁCSI a vogE. yüt- szót így fordítja «hajtani, meghajtani [biegen]»). A vogT.-i khojlqlé «hajladozik» hibásan peliminek van mondva. Hogy illik ide a FL. yqlmáli «billen» ? Még furcsább, hogy a vogB. yütayli, a mely itt még a m. hajl-ik rokona, egy lappal hátrább újra előkerül a m. hát rokonai között! 6. Hál. A vogT. khöl- mellől elmaradt vogE. yül- \ K. khülid.; ellenben nem tartozhatik ide, mint azt már SETALA is megjegyezte (NyK. 26 : 391.) vogÉ. yuji «fekszik, heverő stb. 7. Halad. Nem tartozhatik ide vog. yali gyors stb., még kevésbbé mong. yali- repül, lebeg (!). (Mért nem inkább mong. yala«s'approcher» ?) 8. Hamu. Hiányzik: vogE./itféjn | T. khölem id. 9. Hanyatt. Kimaradt: KL. khand | P. khonái id. | AL. khona id.—T. líhanqu id. Mit jelent az osztj. yon «gyomor, has» szóra való hivatkozás ? Hogy lehet az, hogy az osztj. yon felel meg a vog. yqni stb. alapszavának s egyszersmind a vog. khanl szónak is? 10. Hasít. Figyelembe veendők még a következő tavdai alakok is: ti part khaskhus ez a deszka meghasadt (VNyj. 271.); jiw pal khdslés a fa megrepedt (VNyj. 280.). Furcsa, hogy a SZILASI idézte vogT. khqsémté «megrántó a m. húz szó rokonai között ismét előkerül s #-ja sajtóhibává lesz.
