Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Szilasi Móricz. Adalékok a finn-ugor palatalis mássalhangzók történetéhez. 458
460 GOMBOCZ ZOLTÁN. dczéljára fölöslegest)), rendszerint elhagyta. Igaz ugyan, hogy a szókezdő /.-hangok történetére vonatkozólag azokból a nyelvekből nem sokat tudunk meg, de azért talán csak mégsem mellékes, hogy valamely vogul v. osztják szónak, a melyet egy magyar szóval kapcsolunk össze, melyek a megfelelői a többi finnugor nyelvekben ? Hiszen az etymon helyessége vagy helytelensége nemcsak a szókezdő hangtól függ! Az egyes szófejtések bírálatára térve át, figyelmen kívül kell hagynom a következő hangutánzó szavakat: horkol, karatyol, kurutyol, karicsál, karicsol, karitál, kárál, kárál, károg, korczog, kornyál, kornyicsál, kornyicsol, kornyikál, komyikol, korog, korrog, kurrog, kortyog, knrczant, kurdnl, kurgat, kurgyál, kurittyol, kurjant, • kurjombál, kurrog, kurrant; galatyol, galagyol, galgyői; gágog. Az utolsó szóról Sz. megjegyzi, hogy «igaz, hogy ez a szó (gágog) hangutánzó, de azért mégis érdemes a följegyzésre, mivel magy. és votj. szókezdő g-vel szemben a cser. s mordM.-ban k mutatkozik. Pedig csak ez a fontos most minekünk!» Megvallom, nem értem ezt a következtetést. Hiszen ha kétségtelen, hogy a magyar gágog s a vele egybevetett votják stb. szavak hangutánzók, akkor eo ipso nem lehet közöttük történeti kapcsolatot keresni, tehát teljesen közömbös, hogy egy véletlenül hasonló votják stb. hangutánzó szó </-vel vagy Zc-val kezdődik-e! De lássuk a szófejtéseket egyenként! «I. Ősi *k vagy *kh > magyar h, vogul, osztják /, kh (szurguti k), (csuvas y).» 1. Hab. Van az oszm.-ban is hum bewegte Welle oder Brandung des Meeres (R.), de ez az egyeztetést nem teszi valószínűbbé; előbb be kellene bizonyítani, hogy finnugor -mb- török w-nek felel meg. 2. Hág. Kimaradt vogKL. khayghi id. (VNyj. 130.*) | T. (nvy)-hháyghqnt (föl)mászik (VNyj. 273.) (de: T. khöygh- hágni VNyj. 291.). Üsztj. yayalem sajtóhiba yáyylem helyett. Nem fölösleges pontoskodásból idézem az elmaradt adatokat ; néhány alább említett eset eléggé mutatja, milyen végzetessé válhatik a n}7 elvjárási alakok el-elhagyogatása. Jakut yám- is idetartozik? Tehát finnugor -ng is ~ török -in ? 3. Hagy. Kimaradt: vogAL. khül- elhagyni (VNyj. 172.)..Sz. szerint idetartozik jak. yal-, tör. kai- «maradni» (?). A jelentés sem nagyon egyezik, az alak meg még kevésbbé! A többi finnugor nyelv adatait figyelembe véve (finn kadota ; lapp guöűctet; mord. hadam cser. kodem stb.) arra az eredményre kell jutnunk, hogy a *) VNyj. = MUNKÁCSI B. A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve.