Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 457 Nem vettem fel a képzők közé a -lasi, -las, -si képzőt, melyet a következő esetekben találunk: nanklási vörösfenyő erdő II. 381. — niyláé id. Sz. 76. KL. — nanklási IV. 302. FL. —yaldéi nyírfa erdő II. 381. — ülpasi czirbolya fenyves IV. 217. FL. — utpas id. IV. 128. KL. — GOMBOCZ (Vogul nyelv idegen elemei 45.) a -laéi alakot az orosz jiicb megfelelőjének tartja, s a -si szerinte ennek volna megrövidült alakja. De az is lehetséges, hogy ez a -si nomen possessoris-féle képző, s ezek az alakok olyan képzések, mint a magyar füzes, nádas stb. (v. ö. nakasi tarfig saw suj csemetefenyős sok berek III. 278.) A tavdai nqjérla-k «fejedelemség» és a kondai jorlilq% ((szegénység*) szóban a tatár -lek, -lik képző van. E képző aztán hozzájárult eredeti vogul szavakhoz is.jumqs jó : jumq,sla% jóság Sz. 45. T. — A tárcik gyökér szóban szintén eredeti vogul szóhoz járul az idegen képző (tar id.). Az ut és a khqr szócskák teljesen elvesztették önálló értékűket s majdnem képzőknek vehetők: ten-ut ennivaló III. 75. — am-utém enyém; —jany1 ut

idősebb II. 127. — am-khq,rém enyim KL. — T. — vis-khqrt gyermekek II. 239. K. stb. SZABÓ DEZSŐ.