Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417
A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 451 4. -£. — I. Ajelzett dolog mennyiségét, mértékét határozza meg: janV nagy: As janit sampd %um Ob-nagyságú szemes férfi II. 359. — kar palit rigó-hosszúságú III. 41. (alapszó?) — Win pun ősét evetszőr vastagságú II. 295. (qsin vastag) — sairép-nal pdnywit fejszenyél szélességű III. 304. (alapszó?) — törés palt arasznyi hosszú III. 349. KL. — sqlém ostd szalma vékonyságú IV. 100. KL. (qsin vastag) —Xasü> hosszú É. : kit iírsén khgsti sqrt két rőf hosszúságú csuka IV. 351. AT. — teu juntit ql oly nagyságú IV. 345. T. — Utóbbi példában a -t képző kétszer van kitéve. II. Határozóként szerepel: pan/ivüél egész széltében I. 133. — qtérd klipéi janitá-tél sartyati urának vérével mázolódik be egész testében III. 461. — alná yasitél élte hosszáig IV. 74. — ölnatén khwqstél id. I. 166. K. — punélténát palitél mialatt rárak IV. 148. FL. — yajtiténé jdnitV jémtém futó nagyságúvá lett I. 4. — khustV nar hosszába (fektetett) gerenda IV. 403. T. — mii mély: tal militné öl mélységnyire I. 70. III. Eitkán fordul elő mint főnév, nominativusban: yaséturán hossza irányában IV. 419. — Hdrw: '/qtpd joytné tdrwit valaki jöttének terhessége IV. 414. — tdrwitém terhem IV. 6. IV. A -í képző helyet vagy időt jelentő szóhoz járult: khal közép : khalt wűi közepes víz IV. 90. KL. — khivql reggel: khwqltndk reggeli büntetés-ok IV. 104. KL. —ji éj : iét-ndk éjjeli büntetés-ok u. o. KL. — yol reggel: yolit ydtél holnapi nap II. 291. ÉL. V. Egyéb használat: nol orr. csúcs: kltarkei páséi nolt jiw harkálytól vájt kispartú fa IV. 90. KL. Kérdés, hogy e képző azonos-e az -nt demin. és az -nt sorszámképzővel ? 5. -nt(-t). — Az egész finnugorságban ismeretes képző; tőszámnevekből képez rendszámneveket. BUDENZ azonosnak tartja a demin. -nt képzővel. Alakjai -nt és -t, melyek egy nyelvjárás határain belül is váltakoznak. Példák : yürém három : yürmit harmadik III. 215. — yürmintdV harmadszorra I. 140. — khörmet harmadik IV. 354. AT. — khurmét-khotél harmadnap I. 168. K. — kit kettő: kiüt második III. 214. — kiténtdV másodszorra I. 75. — mötmás: mötit yqtél másnap IV. 169. — ntöténtdi' másodszorra I. 169. K. — nild négy: nitt negyedik IV. 365. AT. — yat hat: yqtit hatodik III. 147. — sat hétisatét hetedik IV. 403. T. stb. 6. -L — Eitka képző, valószínűleg azonos az ablativusi -Z-lel (pl. numél felülről). Példák : *kwoü közép : kwott ayi középső leány IV. 41. — *aj elő: ajál kol!ósa,t előkerekek IV. 402. T. — jun : jundl kolósqt utókerekek IV. 402. T. (de e két utóbbi példára 1. MUNKÁCSI magyarázatát: Vog. Nyelvjárások 271.) — torV felé: nem toryéld, sdlidna nőmnek részére eső rénei IV. 41. — sas nyírhéj : saséi lap nyírhéjtakaró. 29*
