Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417
446 SZABÓ DEZSŐ. fejlődés valószínűleg nagyon rég történt, mert az osztjákban és a magyarban hasonló fejlődési folyamatot látunk. A magyar -i-képzőt (házi, téli stb.) BUDENZ az -(/képzővel azonosnak tartotta. Ez annyiban megfelel a valóságnak, hogy mindkettő lativusi eredetű, de a különválása e két képzőnek bizonyára nem a magyar nyelv külön életében történt. SZINNYEI összeállítása is (osztj., vog. és magyar -i Magyar Nyelvhasonlítás2 93.) azt bizonyítja, hogy a két-irányú fejlődés már e nyelvek együttes életében megtörtónt. A képző alkalmazása a következő : I. A képző helyet jelentő szóhoz járul s irányt, valahová való tartozást jelent: a) A képző magánhangzós alakjában van meg: jól al: joli surém alsó nyílás III. 217. — jqlo pal alsó fél AT. — jéli-pal id. FT. — nüm felső : nümi pal felső oldal IV. 95. — él: éli Muskuw távoli Moszkva III. 531. ÉL. —puj 1. a folyótól fölfelé eső vidék, 2. far: pvji pal befelé eső rész IV. 184. — al a folyó felvidéke: ali vöt felvidéki szél III. 15. — jot közép: joti tqyté középső torokrészébe IV. 177. FL. — vorti pal baloldal III. 9. (alapszó?) — kun (E. kwori): kuní-pal külső fél IV. 362. AT. — jun benn : juní-palt után IV. 347. T. — nalmi pal a folyó felé eső vidék (nalmén lefelé a folyóhoz) — nálmi-pal id. T. — poji-pal a folyónak a part felé eső része (E.: puji). p) A képző mássalhangzós alakjában van meg: álém bal: qlméy-poql bal oldal II. 229. KL. — il- elő: üké kwál előszoba KL. — jui (jui-quil utolsó) juiké kwál hátsó szoba KL. — nüm felső : nuyké törém felső ég KL. — jel al, alsó : jolké törém alsó ég KL. — nal a folyó felé: nalké poql folyó melletti vidék KL. — lm: luiké poél alsó falu III. 203. KL. — Luik-til'-tit, Alik-til'-tit alsó és felső pataktő IV. 430. KL. — ál: álké-poél felső falu III. 203. KL. — sis hát: siské-poql hátsó fél IV. 108. KL. — jot közép: jotké középső II. 238. — ji éj, éjszak: jiká poql éjszaki táj IV. 128. KL. — lóiké pel alsó falu AL. — ál al-: álék-öl-pöjém alvidéki gazdagságom IV. 108. K. — jui belső: juiy kwál belső szoba P. — kivan : kwánéx kwál külső szoba P. — jél: jelé/ törém alvilág P. — qlmáypal baloldal IV. 351. AT. —jql: jqloy mát alsó földön IV. 358. AT. — jéléy ma alsó föld FT. II. A képző időt; jelentő szó mellé járul: a) takwés ősz: takwsi tqul őszi bőr III. 365. — takivsi %ul őszi hal III. 330. — tuj nyár: tuji %atél nyári nap IV. 67. — IV. 20. — tél tél: téli tujtné téli hóba IV. 406. — U este: it'i pásén esti asztal IV. 398. K. (ét'i, %(% «este» jelentéssel nominativusban is használatosak ét' és Jt' helyett. De ez olyan eset lehet, mint mikor a magyarban a nappal-t használják nap helyett.)— yol reggel: %oli éri' reggeli ének III. 188. — tuja tavaszi III. 335. FL. (szintén használják nominativusfal is) — tuja-yar tavaszi rénbika IV. 48.
