Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417

A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 447 FL. — tiioja sol tavaszi récze IV. 90. KL. — tujé-poalt tavasz tájon IV. 104. # P) is kor: iséy-törémt ősi időben IV. 414. — in most: inéykhor mostani kor IV. 360. AT. IJI. A képzett szó azt fejezi ki, hogy a jelzett szónak állandó jegye, birtoka az alapszóval megnevezett dolog: t&§ fény: nákwci posi jamés ta'il színe fényes jeles ruha III. 523. EL. — yansi tarka IV. 428. (kutyanóv; v. ö. %ansá hímzés) — ön fölséges: öni dsikém nagyságos apuskám III. 138. — ser-mor rengeteg: seri-mori sam rengeteg, zordon vidék IV. 386. L. — vaü /átél rövid nap III. 31. (alapszó?)-—nárV gyöngéd, zsenge, nárV-air-yum í yers hús fajú ember III. 310. — nári gyöngéd III. 345. KL. (v. ö. úar csupasz, nyers) — náürá erős KL. Sz. 75. nguré id. Sz. 79. K. (naiirs erősen Sz. 75.). (3) nqréy zsenge: nqré% la'ilép zsenge lábú (v. ö. narV) II. 276.— pos fény, poséy drága, kedves: yürém posyén három drágád II. 419. — posyukwét kedveskék II. 429. — üs város: üséy-pavl város-falu — koat kéz: k'dpéy koatták-pü véres kezű fiú IV. 310. KL. IV. A jelzett dolog rendeltetését fejezi ki: muj vendég : midipál vendég rekesz. — m&rn-khalmi möm-kJiaVem népvigadó nép vigasság IV. 99. KL. Talán ide tartozik: siili-sán szenes csésze (alapszó ?). V. Anyag névvel: sut agyag: sxiti-raytnél agyagsárból I. 130. VI. A képző névmáshoz járult: ion az : toni poalt azután IV. .412. K. — %ot: yoti minő. milyen E. — man: mana yum minő ember IV. 85. FL.— mat valamely: mata-matá valamiféle II. 213. mata-kémt egy ideig. Valószínű, hogy ezekben nagyobb a nyomaték, mint a képző nélküli alakokban; a kondaiban e képzőnek tényleg nyomósító szerepe van : taté az : tqtéy kwál ama ház K. — khwqi: khwqtéy-matér valamelyik K. — ütőik poalné erre félre KL. — ja taták poal a folyó túlsó oldala KL. — manéy mennyi E. Nyomósító szerepe van e képzőnek akkor, midőn melléknevekből közép- v. felső fokot képez (v. ö. m. szépséges, szentséges stb.): muú kicsi: murtty kisebb T. — vis kicsi: viské kasát a legkisebb öcs II. 238. (v. ö. v&ssi id. vagy: kisebb III. 493. KL.) — ilpay n&úl' td'stén több húst készíts IV. 359. AT. ilkil odébb IV. 355/ AT. Talán hasonló szerepe van a tavdaiban az -is határozói rag mellett: séra% gyér : séráykis ritkán ; seim hitvány : seimkis roszszúl. — lay jó : icfy'kié jól. VII. A m. -nyi képzőhöz közeljáró jelentése van e képzőnek a számnevekben : kitéy-kém körülbelől kettő, yürméy-Mm mintegy három, niléy-k., atéy-k., ygté^-k. E. — kitáy tál seu nuy a joytéstél két ölnyire neked nem jut erőd T.